Különleges szemszögből, VR-szemüvegen át mélyíthetik el diákok 1956-os ismereteiket. A virtuális élménnyel egybekötött séta során megelevenednek a forradalom legendás helyszínei: Corvin köz, Blaha Lujza tér, Kossuth tér.
2016. november 25. 08:30
p
0
0
0
Mentés
Múltba utaztat a jövőtechnológia
2016-ot a virtuális valóság éveként harangoztuk be. A headsetek megjelenése és a folyamatos médiafigyelem ellenére a nagy áttörés egyelőre várat magára, egyik-másik alkalmazás azonban már felvillantja a jelenleg mennyiségben mindenképpen elsőszámú tartalmat adó játékokon és pornón túli egészen közeli jövőt.
Például az oktatásét, azon belül olyan tantárgyakét, mint az elsőre nem éppen a posztmodern utáni csúcstechnológiákhoz képzettársított történelemét. Pedig, ha belegondolunk, a VR az egyik legizgalmasabb oktatási alkalmazás lehet. Képzeljük el, mennyire szórakoztatóbb, ha mondjuk, Hannibál alpesi átkelését nem dátumokkal és száraz tényekkel túlzsúfolt tankönyvekből, előadásokból kellene a diákoknak megismerni, hanem virtuális valóságba merülve, elefántháton, egyes szám elsőszemélyű nézőpontból élnék át, eredeti képvilággal, a korra jellemzőnek vélt hangháttérrel.
Egyelőre persze maradnak az évszámok és a tankönyvek, az új technológiák azokat kiegészítve, illusztrálva vonulhatnak be az oktatásba. Unalomig ismételt tény, hogy napjainkat a képes és mozgóképes információdömping határozza meg (más kérdés, hogy soha nem olvastunk annyit a történelem során, mint most), a mai gyerekek infokom technológiákkal és a legváltozatosabb eszközökkel generált képeken nőnek fel, szocializálódnak. Sokkal jobban leköti a figyelmüket, ha vizuálisan ismernek meg történelmi eseményeket. A médiatörténelem azonban nemcsak az egyszerű formáktól a bonyolultabbakig, wagneri Gesamstkunstwerkig, hanem a passzív befogadótól az interaktív résztvevőig, az élmény szelektált befogadásától a teljes belemerülésig, immerzióig – kiterjesztett (AR) és virtuális valóságig (VR), és azon túl – is ível.
Virtuális ’56, 60 év távlatából
A régmúltnál hálátlanabb a közelmúlt történelmének oktatása, például 1956-é. A diákok jelentős része unalmas iskolai ünnepségen, senkit nem érdeklő kötelező rosszon szembesül vele először. Nulla élmény és átélés, csak nagyokat ásítozik, várja, hogy végre mehessen haza. A látottak, hallottak alapján semmiféle késztetést nem érez, hogy utánanézzen kornak, világpolitikának, Sztálinnak, Nagy Imrének, Mindszenty Józsefnek, Angyal Istvánnak, a többi fő és mellékszereplőnek, politikaformálóknak, pesti srácoknak, utca kisemberének, névtelen hősöknek, az áruló Kádár Jánosnak, megszállóknak, megtorlásnak.
Egyedi és ezért megsüvegelendő módját kínálja az 1956-os forradalom megismerésének a Frank Digital Kft. megbízásából a Filtz Europe Kft. által fejlesztett „virtuális ’56” mobiltelefonos (androidos) VR-app és a kapcsolódó séta. A „Te 56-od” programsorozat keretében ugyanis középiskolásoknak kitalált, díjmentes csoportos (legfeljebb 20 fős) virtuálisvalósg-túrákon, a Budastep szakavatott vezetőjével két és fél óra alatt járható be a forradalom három ikonikus budapesti helyszíne, a Corvin köz, a Blaha Lujza tér és a Kossuth tér.
A túrán mindent, VR-szemüveget, okostelefont, fejhallgatót megkap a diák. A kiszínezett korabeli fényképek adta látványt 360 fokos panorámában, 3D-ben élhetjük át, miközben a túravezető elmondja az adott helyszínre vonatkozó információkat. VR és AR keveredik: egyrészt teljes az immerzió, állunk a Corvin közben, a budapesti harcok egyik legfontosabb helyszínén, fejünkön a szemüveg, rajtunk a füles – óvatosan a hanggal, csatatári zajokkal, géppuska-ropogással, hogy halljuk a túravezetőt –, kizártuk a külvilágot, alászállunk 1956 valóságába. Másrészt, túránk a kiterjesztett valóságból ismert elemekkel bővül, szemünkkel klikkelünk épületekre, például a Kilián laktanyára, számokra, és az arckép mellett szöveges információt kapunk egy-egy szereplőről, Angyal Istvánról, Csongvai Per Olafról és a többiekről.
Az elsősorban középiskolásoknak készült anyag és az élőszavas ismertető időtartama pont annyi, amennyinek lennie kell: se túl rövid, se túl hosszú, úgy mélyedünk bele, hogy nem unjuk meg, viszont meghozza a kedvet a további kutakodáshoz.
Történelemoktatás másként?
A VR a történelmi események mellett a korabeli Budapest arculatát is felvillantja, egy letűnt korét, kopottas szürke és szétlőtt házakat, olyannak látjuk a várost, amilyennek soha nem fogjuk már, teljes az időutazás. Különösen a szinte felismerhetetlen Blahán érezzük ezt, ódivatú villamoskocsik, Nemzeti Színház és Emke, szerkesztőségek, hajdanvolt Nagykörút, mementónak csak a közlekedési csomópont jelleg maradt. És még Joszif Visszarionovics Dzsugasvili aka Sztálin ledöntött szobrából is láthatjuk a fejet…
A túra harmadik állomásán, a Kossuth téren volt az október 23-i fáklyás tüntetés, a helyszínhez kapcsolódik a forradalom egyik legbrutálisabb eseménye, amikor október 25-én Ivan Alekszandrovics Szerov, KGB-elnök utasítására sortűz zúdult a tömegre. A fakuló, kopottas színek uralta képvilágot tökéletesen ellenpontozza a parlament tetején éktelenkedő, hónapokra hatástalanított vörös csillag. A múlt jelképe és anakronisztikus relikviája paradox módon zökkent ki az időből, és zsúfolt jelképiségével aktualizálja a forradalmat.
Visszatérés 2016-ba – kiszínesedik a Kossuth tér, turisták fényképeznek, parlamenti őrök strázsálnak, én meg eltöprengek, hogy békésebb történelmi idők, például a Monarchia aranyéveit is szívesen nézegetném emblematikus helyszíneken, Andrássy úton stb. sétálva, századvégi hangulatokba merülve. A VR nemcsak a jövő, hanem kapocs a múlthoz is, és ebben a minőségében ideális eszköz történelemtanításhoz.
Egyetlen tankönyv, iskolai ünnepség sem képes olyan szinten feleleveníteni, átélhetővé tenni a forradalom Budapestjét, mint a virtuális ’56. VR-játék lehetne a következő lépés, névtelen szereplőkkel, még immerzívebb világgal, újabb időutazással.
A középiskolások számára ingyenes sétákra december 20-ig lehet jelentkezni a [email protected] email-címen.
A miniszterelnök politikai igazgatója az Index Konkrétan című műsorában elmondta: az 1956-ról szóló mondatának elferdítői éppen azok, akik '56-ból vezetik le Ukrajna katonai megsegítését.
Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között.