Annak idején a legnagyobb problémát abban láttam, hogy a két csoport jórészt nem tudott egymással kommunikálni, részben régi sérelmek (a múlt ködébe vesző pletykák), részben eltérő felfogás okán. Többek között ezért sem sikerült soha megújítani a Zsoldos Péter-díjat, sem kicsit fejleszteni a HungaroConon etc. Ez a helyzet mára annyiban változott, hogy a második csoport jórészt nem aktív, maximum a Galaktikát lehet, mint kiadót, ismerni; az Avana tevékenysége jórészt kimerül a vicc kategóriában (lásd az idei HCon). Ami ezzel kapcsolatban a legszomorúbb, az az, hogy az utóbbi évek legprogresszívebb kiadója, az AdAstra gyakorlatilag ennek az urambátyám bandának a körébe került… De, tegyük hozzá, érdemi párbeszéd ennek ellenére sincs a két csoport között, aminek persze megvannak az előnyei, de a hátrányai is.
Alapvetően úgy gondolom, hogy a közösségi élet jó abban az értelemben, hogy Pesten van egy kemény mag, akik rendszeresen találkoznak, beszélgetnek az SF-ről. Viszont a Moly.hu-n nagyon jó beszélgetések vannak, aktív az információcsere, könnyű kapcsolatokat kialakítani. A személyesség csak Pestre igaz, vidéken nem igazán vannak olyan nagyobb közösségek, legalábbis én nem tudok róla, ahol rendszeresen SF-ről lenne szó. Annak idején Szegeden volt a Szefantor, de nem tudom, ez működik-e még egyáltalán. Ahhoz képest, hogy a rendszerváltás előtt mekkora klubélet volt (persze csak elmondások alapján tudom), ez teljesen leépült – nyilván ennek társadalmi okait nem kell elemezni.
Kiadói téren is rengeteg változás történt. Nagyon örülök annak, hogy több kiadó vállalkozik SFF megjelentetésére. Ráadásul többen elég profin szinten, gondolok itt az Agavére, a Fumaxra, a GABOra. A három kiadó profilja között persze jelentős eltérések vannak, de alapvetően követik a friss külföldi megjelenéseket, és igyekeznek minőségileg jó köteteket (persze, ez szubjektív, egyik esetében sem fordul elő, hogy minden könyvük tetszik) kiadni, vállalható kivitelben. A Delta Vision az én olvasatomban inkább egy szűk, régi rajongói bázisnak termel, ritkán vannak engem érdeklő regényeik.
A Galaktika/Metropolis Media kiadási struktúrája messzi van a profizmustól, az „amire jut pénz/tudunk pályázni, azt adjuk ki”-rendszer (ja, és a jogdíjak is olyan bonyolult dolgok!) ritkán eredményez értékelhető minőséget, de néha sikerül egy-egy jobb könyvnek kiemelkedni a szartengerből. Aki még számít a piacon, az a Könyvmolyképző, de a YA-tematika miatt csak elég szűk szegmensben – éppen emiatt a „komolyabb” köteteik (itt most inkább a Varga Beára gondolok, más szerzőik eddig hozzám sem jutottak el) nem feltétlenül érnek el akkora olvasóközönséget, amit megérdemelnének adott esetben. Esetenként az Európa vagy más mainstream kiadó is kirándul a szférába, de ez annyira esetleges, hogy szerintem lényeges hatással nincsenek.
Ha összeszámolom, akkor hat kiadót soroltam fel. Nekik abban az értelemben is van hatásuk, hogy zömmel náluk jelennek meg hazai szerzők művei. Az elmúlt években kialakult egy viszonylag stabil írói kör, akik megjelennek ezeknél a kiadóknál és jó minőségű könyveket írnak. Ők már legtöbbször követik a nemzetközi trendeket, új témákat, friss levegőt hoznak a hazai, régebben inkább csak a space fantasy által uralt SF-térbe. Ez mindenképpen előrelépés. Folyamatosan jelennek meg új szerzők, akik esetében a minőség mindig kérdéses, de nagyon jó friss próbálkozásokba is bele lehet futni, elég csak Moskát Anitáról beszélni. Szerintem jó dolog, hogy a kiadók mernek kísérletezni új szerzőkkel is, csak az előszűrést kellene jobban elvégezni (itt a szintén beugrós Athenaeumnál érdemes lenne vizsgálódni).