Hogyan alakult ki az élet, miért létezik világmindenség a semmi, az üresség helyett? A kérdéseket hosszú évszázadok óta igyekeznek megválaszolni. Tetszetős elméletek születnek, s tűnnek el a múlt kútjában. Napjaink legizgalmasabb teóriái az emergencia jelenségéből indulnak ki.
Az emergencia különösen Stuart Kauffman 1980-as években és a rákövetkező évtized elején írt tanulmányait követően vált divatos fogalommá. A biológus a kaotikus és a rendezett állapotok határán mozgó életet önmaga továbbszaporítására és legalább egy termodinamikus munkakör véghezvitelére képes autonóm ágensként, vagy multi-ágens rendszerként határozta meg. A kiválasztódás egyrészt külsődlegesen, másrészt belülről, önszerveződéssel megy végbe – állítja.
Az élet emergens módon jött létre…
Gyenge és erős emergencia
David Chalmers ausztrál filozófus két típust különböztet meg: gyenge és erős emergenciát. Előbbi arra vonatkozik, hogy az alapelmélet lényegében magyarázatot ad a magasabb szintű teóriákra. Például a darwinizmus, vagy – bár többen vitatják – a növekvő komplexitás törvényei tartoznak ebbe a kategóriába.
Daniel Dennett, a kognitív tudományokkal foglalkozó neves amerikai gondolkodó „ártatlan” emergenciáról beszél: olyan meglepő, meghökkentő jelenségek, melyek lehetővé teszik, hogy magasabb szintű leírásokkal adjunk jellemzést róluk, de lényegüket tekintve azért előre jelezhetők, megmagyarázhatók.
Ezek a törvények és sajátosságok – már amennyiben léteznek – semmiféle változást nem indítanak el a valóság alacsonyabb szintjein – vélik a szkeptikusok. Ráadásul az „erősebb” megnyilvánulások elfogadása, egyfajta „kanonizálása” odáig vezethet, hogy a metafizika, a vallások, a miszticizmus teret nyernek a (természet)tudományokban.
Philip Clayton teológiaprofesszor szerint az emergencia az egyik lehetséges magyarázata annak, hogy Isten miként teremt, és hogyan cselekszik a világban…
„Szomorú tény, hogy az emergencia fogalmát használók többsége valami titokzatosat, sőt, egyenesen misztikust ért rajta, és nem hiszem, hogy ez hasznos lenne” – így Dennett.
A jellemzők, a jelenség és okainak megértéséhez oksági vizsgálódásra lenne szükség. Amennyiben ez nem történik meg, és csak annyit mondunk, hogy x és y jelenség az emergenciával magyarázható, jobban tesszük, ha hallgatunk.
Bizonyításra várva
Az erős emergencia szószólói szerint a redukció nem működik, az egész jócskán befolyásolja az alacsonyabb szintű részeket. Rendelkezik tovább nem redukálható, a részekre jelentősen ható tulajdonságokkal.
„Amikor az elemek bonyolult szerkezetekké állnak össze, új, meglepő és korábban, az egyszerűbb állapotokban nem tapasztalt jellemzők bukkannak fel. És ezek nem kívülről jönnek, hanem magukból a komplex szerkezetekből erednek” – érvel William Husker, a Huntington Egyetem (Indiana állam) filozófiaprofesszora.
Clayton úgy véli, hogy a magasabb szintű emergens jegyekkel bíró elme az eredője az „alatta lévő” agyban végbemenő változásoknak, míg az agy a test összes többi részét irányítja (Mind and Emergence, from Quantum to Consciousness, Elme és emergencia, a kvantumtól a tudatosságig, 2004).
Husker szerint a természetes kiválasztódás hatással van az intelligenciára. Viszont, ha a gondolkodás nincs oksági viszonyban testünk megnyilvánulásaival, a tudatosság láthatatlan. A természetes kiválasztódás csak fizikai szerkezeteket és viselkedéseket irányít. Ha nem befolyásolná ezeket a cselekvéseket, akkor a gondolkodásra sem hatna, és nem tudnánk evolúciós magyarázatot adni arra, hogyan váltunk tudatos lényekké.
Dennett abban bízik, hogy a tudomány előbb-utóbb az elmeműködés (az „ártatlan” emergenciát is tartalmazó) redukcionista értelmezését adja.
A kozmológus Paul Davies tesztelné az erős emergenciát – tényleg vannak-e az alacsonyabb szintekből nem eredeztethető valódi hatásai? Mert tudományos szempontból csak ez érdekes, míg a gyenge emergencia inkább kellemes filozófiai vitatéma.
A kvantummechanikát javasolja a tesztre.
Az evolúció nem (csak) biológiai folyamat: az emberi civilizáció minden aspektusa leírható vele a kultúrától a politikán át a technológiáig. Mitől sikeres egy új applikáció? Miért bukik el egy vállalkozás? Miért van sikerre vagy éppen kudarcra ítélve egy kormányzati reform? Az összetevők mindig ugyanazok – állítja új könyvében egy kanadai tudós.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Róna Dániel nagyon komoly hibát vétett.
A Fővárosi Közgyűlés szerdai vitáján a Tisza Párt képviselője tagadta a migráció jelentőségét.
