A Nemzeti Színház nyílt napra várja az érdeklődőket szeptember 24-én. A programok között szerepel nyílt próba, villámrandi a társulat színészeivel, filmvetítés és más izgalmas programok. Este Csongor és Tünde előadással zárul a nap, ami narrálással lesz látássérültek számára is élvezhető.
Kulisszajárással, nyílt próbával, a Tóth Ilonka című darabról szóló beszélgetéssel és egész nap kedvezményes jegy- és bérletvásárlási lehetőséggel várják a közönséget a Nemzeti Színház nyílt napján szeptember 24-én, szombaton. A délután 2 órakor kezdődő rendezvényen, amelynek házigazdája Mikecz Estilla színművész, a látogatók kipróbálhatják a gyorsöltözést, a színpadi gyorsváltozást, részt vehetnek tapsrendpróbán, továbbá benézhetnek az igazgatói irodába és a jelmeztárba is az idén kibővített útvonalon haladó kulisszajáráson – olvasható a színház honlapján.
Színpad és kínpad 1956-1958 címmel Nagyváradi Erzsébet és Rubold Ödön műsorának előpremierjére várják a nézőket. Az összeállítás az 1956-os forradalom színházi eseményeiből mutat be eddig kevéssé ismert tényeket versek, színészi vallomások, minisztériumi, rendőrségi és belügyi anyagok felhasználásával. Az érdeklődők beszélgetést hallhatnak a színház új tagjaival, Rátóti Zoltánnal és Szabó Sebestyén Lászlóval, valamint villámrandin is részt vehetnek a társulat színészeivel.
Beszélgetést és filmvetítést tartanak a dániai Odin Teatret ősszel látható produkciójáról is. A Fa (The Tree) című előadást, amelyet a Nemzeti Színházzal és a wroclawi Grotowski Intézettel koprodukcióban hoz létre a dán társulat, szeptember 30. és október 5. között öt alkalommal mutatják be a Nemzeti Színházban.
A Tóth Ilonka című darab közelgő bemutatójához kapcsolódva a darab írójával, Szilágyi Andorral, a címszereplő Waskovics Andreával, Vidnyánszky Attila rendezővel és Dózsa László színművésszel is találkozhat a közönség egy beszélgetésen. Az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából műsorra tűzött darab ősbemutatója – a hazai bemutató előtt – Varsóban, a Teatr Polski színpadán lesz október 21-én.
A magyar dráma napja alkalmából felolvasószínházi bemutatót tartanak: Kiss Csaba Főnyeremény című darabját a szerző rendezésében mutatják be, majd közönségtalálkozóra is várják a nézőket. A nagyszínpadon este a Csongor és Tünde ingyenes előadása látható, amelyet látássérültek számára is élvezhető módon, narrálással mutatnak be. Az érdeklődők a délután folyamán bepillanthatnak a produkció felújítópróbájába, és az előadáshoz kapcsolódva Pintér Szilvia színházpedagógus játékos foglalkozást is tart fiataloknak. A gyerekeket a rendezvényen külön programokkal, nemezlabda-készítéssel, mézeskalács-díszítéssel, makettkészítéssel, jelmezes fotózással és zenés foglalkozásokkal várják.
A nyílt napon improvizációs játékkal mutatkoznak be a Shakespeare Lives című angol nyelvű színjátszóverseny döntőbe jutott csapatai, a Kaposvári Egyetem V. éves színészosztályából alakult együttes pedig Nem késő abbahagyni címmel ad koncertet. A Gobbi Hilda Színpadon Velvet Havel címmel humorral átszőtt zenés előadás látható Havelről cseh nyelven, magyar felirattal a Divadlo na Zábradlí (Színház a Korláton) vendégjátékaként, és a Václav Havel – Audiencia, avagy Ferdinand Vanek arcai című kiállítást is megtekinthetik a látogatók. A programokról további részleteket a nemzetiszinhaz.hu honlapon olvashatnak az érdeklődők.
(MTI)
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A Nemzeti Színház igazgatója szerint Cserhalmi „léleknyomorító igazodási kényszerek” mentén éli életét.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
„Mi vagyunk többségben ebben a városban, és sajnos nem érzem, hogy Romániában élnék” – árulta el a problémáját az illető.
Belegondolni is rémálom, hogy mit művelne ez a nárcisztikus, sokszor önmaga hatása alá kerülő ember, ha a hatalom közelébe kerülne.
Mesés pénzek helyett csak a gondok tornyosultak a világ egyik leggazdagabb országában. Pedig elsőre jó kiugrási lehetőségnek tűnt az Ábhá FC-nél elkezdett munka a magyar edzőnek.
