Robotinternet

Robotizálódik a dolgok internete

Az évek óta emlegetett, a mindennapokba fokozatosan bevezetésre kerülő dolgok internete (Internet of Things, IoT) része a mostanában kezdődött negyedik ipari forradalomnak, lényegében beágyazott elektronikával, szoftverekkel, szenzorokkal és internetkapcsolattal rendelkező objektumok („dolgok”) hálózatáról van szó.

Különlegessége, hogy minden egyes eleme a beágyazott számítógép miatt egyedileg azonosítható, rendelkezik IP-címmel. A tárgyak meglévő hálózati infrastruktúrán belüli távoli érzékelésével és vezérlésével felgyorsítja a fizikai világ és számítógépes rendszerek integrációját, a valóság digitalizálását, majd virtualizációját.

A jelenlegi IoT-kezdeményezések többsége összekapcsolt eszközökre, az azokban lévő egyszerű passzív szenzorokkal figyelt és optimalizált rendszerekre, a rendszerek által elvégzett folyamatokra összpontosít. Az összekapcsoltság mindent átható fejlettebb és a kommunikációt okos eszközökkel átalakító változatára azonban még várni kell.

De menjünk tovább egy lépéssel, mert a dolgok internete csak köztes stádium. A társadalom automatizálódik, robotizálódik, megváltozik ember-ember, ember-munka és ember-gép viszony is. Ebben a megváltozott közegben az IoT szintén átalakul, részekre bomlik, majd a részek önálló egészként funkcionálhatnak – dolgok internete után jöhet a „robotikus dolgok internete” (Internet of Robotic Things, IoRT).

Begyorsuló robotika

A koncepciót elsőként az ABI Research írta le 2014-ben.

Okos eszközök eseményeket monitoroznak, különféle forrásokból érkező érzékelő-adatokat egyesítve, helyi és elosztott intelligencia segítségével határozzák meg folyamatok optimális menetét, majd a fizikai világ tárgyait irányítják, manipulálják.

Az IoRT fejlődését fellendítheti, hogy a gyártócégek új automatizációs megoldásokat keresnek, a robotipar pedig a legmerészebb előrejelzéseknél is jobban teljesít. 2016 első negyedévében az észak-amerikai eladási mutatók 7 százalékkal magasabbak voltak, mint 2015 azonos periódusában. Számokban: 400 millió dollár értékű megrendelésről van szó. Kína változatlanul a fejlett robotikai eszközök elsőszámú vásárlója, de az iparág és a szakterületi innováció az egész világon dinamikusan fejlődik.

Az ABI Research robotikaguruja, Dan Kara cseppet sem meglepő módon azt nyilatkozta, hogy az IoRT még nagyon gyerekcipőben jár. A telepítések megkezdődtek, néhány terméket be is jelentettek, a FANUC például a Ciscoval, Rockwell Automation-nel és a Preferred Network-kel végzett közös fejlesztések első eredményeiről számolt be. Nagyjából ennyi, itt tartunk.

Az együttműködés gyümölcse a FIELD nevű rendszer, egy fejlett analitikai, middleware és IoT-infrastruktúra platform a FANUC ipari automatizáló rendszerekben használt CNC gépeihez és robotjaihoz, valamint perifériális eszközökhöz és szenzorokhoz. (A CNC – Computer Numerical Control – programozható mikroszámítógépet is tartalmazó, azaz vezérlést végző szerszámgép.)

A számítási felhőben

A FIELD segítségével a cégek különféle forrásokból valós időben gyűjtenek használható adatokat, elemzésüket követően pedig a gyártási folyamatok optimalizálására – döntéshozásra is –, illetve a folyamatokra fordított idő csökkentésére használják őket. Passzívról az aktív optimalizálásra tevődik át a hangsúly – ez az egyik lényegi különbség a mai dolgok internete a holnap robotikus dolgok internete között.

A fogyasztói szegmensben a robotikát megújító Rodney Brooks és két diákja által még 1990-ben alapított iRobot hozhatja el az IoRT áttörését. A cég felhőszámításokon alapuló alkalmazásokban, szolgáltatásokban és az intelligens otthon integrálásában rejlő potenciál kiaknázására hasznosítana robotokat. Az Amazon felhőinfrastruktúra-platformja a Web Services lesz a robotok és a felhővilág közti összekötőkapocs.

Felhőszámítások és robotika az úgynevezett felhőrobotikában (cloud robotics) kerülnek közös nevezőre. A japán Masayuki Inaba már az 1990-es években szuperszámítógépes forrásokat interneten keresztül hasznosító robotokról merengett. Az infrastruktúra nem volt adott hozzá, ma viszont igen, egyre több és egyre népszerűbb az elosztott számításokon alapuló szoftver. Egyes kezdeményezések webszerű adatbázison, hatékony és speciális felhőszolgáltatásokhoz való hozzáférésen keresztül biztosítanák a robotok közti ismeretmegosztást. Mások felhőszámítások adta méretezhetőségi és párhuzamossági lehetőségeket kínálnak robotoknak.

IoT-technológiák, architektúrák és szabványok a felhőben tárolt adatokhoz és szolgáltatásokhoz is hozzáférést biztosítanak robotrendszereknek, lehetővé teszik a rendszerek egymás közötti kommunikációját, szenzorokkal felszerelt eszközök adatainak azok környezetében történő hasznosítását.  
 
Lehetőségek és kihívások

„Az IoT-kezdeményezések felgyorsítják a robotika fejlődését. A jelenség hasonló a mobilkommunikációs piac elmúlt másfél évtizedben tapasztalt robbanásához. A robotika hasznosítja a mobilközeg eredményeit: okostelefonokra és tabletekre fejlesztett olcsó minikamerák és gyorsulásmérők csak két példa a sok közül. A szektor a korai 2000-es évek védelmi robotrendszereiből szintén profitál” – nyilatkozta Kara.

Kereskedelmi és fogyasztói rendszereknek egyaránt hasznára válnak ezek a lehetőségek. Az IoT növeli az egyedi robotok, valamint az egész IoRT ökoszisztéma intelligenciáját. Az adatok helyben és a számítási felhőben is feldolgozhatók.

Az adatbiztonság, adatkezelés és a szabványok kidolgozása komoly kihívásokat tartogat még az IoRT világában. Kara azonban optimista.