Leia hercegnőt követve tovább növekedik az új Star Wars-kánon; Richard Kadrey elmebeteg könyvében egy angyal tömegpusztító fegyverét akarja ellopni mindenki; Joe Hill regényében egy titokzatos járvány miatt emberek halnak meg öngyulladással; Kameron Hurley a geek kultúra és a feminizmus kapcsolatát vizsgálja esszégyűjteményében; Peter Tieryas pedig állítólag megírta Az ember a Fellegvárban szellemi örökösét. Hat angol nyelvű könyvet ajánlunk a tavaszi kínálatból.
Nem csak a magyar könyvpiac indult be tavaszra: a tengerentúlon is egy sor érdekes könyv jelent meg az elmúlt hónapokban, és fog megjelenni májusban. Hat olyan könyvet válogattunk ki, amelynek magyar kiadását egyelőre még egy hazai kiadó sem jelentett be.
*
Épül az új Star Wars-kánon: az új trilógia és az új spinoff-filmek mellé, a sokak bánatára eltörölt Expanded Universe helyén immár a harmadik könyv szolgálja ki a Star Wars-rajongók igényeit. Claudia Gray regényében Leia hercegnőt követjük hat évvel Az ébredő Erő eseményei előtt. Leia az Új Köztársaság szenátora, akinek külső és belső fenyegetésekkel is szembe kell néznie – azt pedig ugyebár tudjuk, hogy a filmben már nem szenátor, hanem a független Ellenállás tábornoka. Szóval van itt izgalom rendesen.
Az izraeli Lavie Tidhar nem ismeretlen a magyar olvasók előtt: egy írása megjelent a Galaktikában, Oszama című regényét pedig az Ad Astra adta ki még 2012-ben. Őszintén megmondom: az Oszama egy olyan ponyvába, noirba oltott alternatív történelmi regény volt, amit nekem nem sikerült teljesen felfognom. Most mindenesetre zsánerhez ragadtabb témához nyúlt: a Central Stationben kiborgok, adatvámpírok és emberek életét követi egy űrállomás lábánál lévő városban és a virtuális valóságban, miközben az idegen Mások arra készülnek, hogy mindent megváltoztassanak.
Furcsa járvány tombol a világban: a megbetegedett embereken először gyönyörű arany és fekete pöttyök jelennek meg, aztán csak úgy, maguktól felgyulladnak. Ellenszer nincs. A terhes Harper Grayson nővérként kezeli a fertőzötteket, mikor ő maga is elkapja a kórt, férje pedig elhagyja. Harper csak addig akar életben maradni, amíg megszüli gyermekét. De a járvány nyomán felbolydul a világ, önkéntes osztagok gyilkolják azokat, akiket fertőzöttnek hisznek; de van egy ember, a Tűzoltó, aki ugyan megfertőződött, mégis tudja kontrollálni a benne lévő tüzet. Trailer is van a könyvhöz.
Geek feminista forradalom: a gyűjteményes kötetben Kameron Hurley Hugo-díjas esszéista, fantasy-szerző esszéi kaptak helyet a nők, a feminizmus és a geek kultúra kapcsolatáról. A téma forró, az elmúlt években többek között a Gamergate és a Hugo-díj körül kialakult botrány kapcsán is sokat vitatott téma lett a női karakterek, női szerzők helyzete az egészen sokáig igencsak férfias területnek számító spekulatív műfajokban és a videójátékokban.
Minden általam olvasott kritika egyetért abban, hogy Richard Kadrey, a Sandman Slim-sorozat szerzője rendkívül humoros és kissé elmebeteg könyvet írt. Már a fülszöveg is szórakoztató: egy angyal Krisztus előtt 2000-ben épp elpusztítaná az emberiséget, de rájön, hogy elhagyta a tömegpusztító fegyvert „Basszus” – jegyzi meg. Krisztus után 2015-ben pedig ott van Coop, a mágikus tárgyak ellopására szakosodott tolvaj, aki leszállítja legutóbbi megbízójának a kis dobozt, amit ellopott. Azt azonban nem tudja, hogy ez a doboz hozhatja el a világ végét – és mindenki ezt akarja megszerezni.
Peter Tieryas állítólag megírta Philip K. Dick Az ember a Fellegvárban című regényének szellemi örökösét, a folytatást, ami sosem készült el. Nem mondom, tényleg van némi hasonlóság. A nyolcvanas években járunk: Japán megnyerte a második világháborút és elfoglalta Amerikát. Az elnyomók ellen lázadnak a George Washingtonok – többek között úgy, hogy egy olyan videójátékot terjesztenek, amelyben nem Japán, hanem az USA győzedelmeskedett a háborúban. Egy videójáték-cenzor és egy kém ered az ügy nyomába, de hamar rá kell jönniük: talán nem csak puszta kitaláció a játék története.
A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
A férfi tiltakozásként elégetett egy Koránt a nagykövetség előtt – ezt követően késsel támadtak rá.
A felsőoktatási intézmények előszeretettel gondolnak magukra a haladás zászlóvivőiként, ám saját megújulásukkal szemben többnyire radikálisan konzervatívok. Vízió, idő és a kisszerűség levetkezése is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a képesek legyenek megőrizni relevanciájukat, és felkészüljenek a jövőre.
Mondatai a pitiánerség ellentétei: hétköznapiak, de valódiak. Mit akarnak ezek a mondatok? Egy másik életet, ami nem hazugságban telik.
A történelem egyik legzseniálisabb hadvezérének tartott Bonaparte Napóleonról mind ez idáig több könyv született, mint ahány nap a halála óta eltelt.
Továbbra is rengeteg izgalmas és igényes társasjáték jelenik meg magyarul. Ezért hamis pénz használata nélkül alaposan át kell gondolni, hogy mire csapunk le.
A német szellemiség jó és rossz oldala egyaránt tükröződik a németországi választási rendszerben: túlbonyolított, mégis megközelíti a valós választói akaratot.
Felülmúlta a várakozásokat az infláció januárban. A drágulás oka nagyrészt a kereskedelmi láncok áremelése, amelyet nem indokoltak a piaci folyamatok, és társadalmi szempontból káros.
