Magyarországon jó ideig a romkomok és a vígjátékok uralták a mozivásznakat, a sorozatokkal kapcsolatban pedig azt hittük, hogy a Barátok közt a csúcs. Az utóbbi időben azonban született, vagy születőben van pár zsánerfilm, illetve készült pár remek hazai sorozat. Így talán nem hiábavaló összeszedni, melyek azok a sci-fi és fantasy történetek az elmúlt évekből, amelyek mozgóképes feldolgozásért üvöltenek.
Sorra készülnek nyugaton a sci-fi- és fantasy-könyvek, képregények filmes feldolgozásai: szinte nincs olyan hét, hogy ne jelentenék be egy-egy újabb klasszikus mű feldolgozását a tengerentúlon vagy Nagy-Britanniában. A jelenleg futó legnépszerűbb sorozat is egy fantasy: a G. R. R. Martin művei alapján az HBO-n készülő Trónok harca mindent vitt az utóbbi időben, de nem sokkal maradt le a zombis Walking Dead sem.
Itthon eközben fantasztikus történetekből konkrétan még nem született feldolgozás, leszámítva talán Fehér Béla mágikus realista Kossuthkiflijét; de a Budapest noir-ból készülő mozi-, illetve az utóbbi évek pár történelmi jellegű tévéfilmje jelzi, hogy talán a romkomok és vígjátékok után lesz igény a zsánerfilmekre. Megnéztük, hogy hova fordulhatnak inspirációért a hazai filmesek, ha ilyesmit szeretnének készíteni.
*
A Horgonyhely világában egy ismeretlen erő mindenkit születési helyéhez láncol, egyedül a várandós nők tudnak vándorolni a kietlen fjordok falvai és csatornavárosai között. Egy férfi azonban a csak nők számára engedélyezett földmágiát használva úgy tűnik, át tudja hágni a szabályokat, céljai azonban nem feltétlenül nemesek, és fogalma sincs, hogy valójában mit szabadít el. Itt írtunk bővebben a könyvről.
Moskát Anita sötét fantasyje hatalmas sikert aratott a kritikusok körében tavaly, majdnem minden év végi listára felkerült (a miénkre is), nem véletlenül: remek könyv lett. Egyértelműen ez lenne az első választásunk, ha magyar fantasy-filmet szeretnénk készíteni, de bőven elképzelhető belőle egy hat részes minisorozat is, még csak kiugróan nagy költségvetésre sem lenne szükség.
A keringés története szerint az emberiség felélte a Föld erőforrásait, ezért időgépek segítségével a távoli jövőben ökoszisztémáját helyrehozó Földet gyarmatosítja. A regényben egy paleontológusnő, egy újságíró és egy bárénekesnő történetét követhetjük végig három különböző Földön. László Zoltán 2009-es könyve az egyik legizgalmasabb magyar sci-fi, amit az utóbbi években forgathattunk, remek koncepcióval és izgalmas történettel. Teljes mértékben alkalmas lenne ez is minisorozatnak, ide azonban már talán kicsit több pénz kéne, mint az előző esetben.
Petőfi Sándor klasszikus János vitézét helyezte teljesen új kontextusba Csurgó Csaba Kukoricza című disztópiájában. A könyvben egy furcsa, mesebeli Magyarország tárul elénk, ahol a rossz király évtizedekkel ezelőtt megpuccsolta a jó királyt, s mostanra az állami elnyomógépezet, illetve a kutyafejű tatárok ellen folytatott kamuháború által keltett félelmek segítségével tartja vasmarkában az ország népét. Egyedül Kukoricza Jancsinak elég jó dolga volt eddig, de mikor szembekerül a hatalommal, menekülnie kell, és szembe kell szállnia a hatalommal, ha meg akarja menteni Iluskáját. Itt írtunk a könyvről, ami egyértelműen filmvászonra kívánkozik.
2021 novemberében működésbe lép a világ első időgépe, és hirtelen kétszáz milliárd időutazó jelenik meg a Földön. Ezen a kaotikus napon valaki elrabolja Beregi Ádám fiát, aki elindul a furcsa jövőkön keresztül, hogy megtalálja és visszahozza Bálintot. Az időutazás azonban végzetes következményekkel jár a civilizációra: miközben az emberi társadalom teljesen átalakul, az idővonal összeomlani látszik. De mi köze ehhez az egészhez Beregi Ádám fiának?
Az időutazás napja jól átgondolt időutazós sci-fi izgalmas csavarokkal, ráadásul azóta a folytatás is megjelent. Filmre vitelével kapcsolatban pedig az sem utolsó szempont, hogy mivel a jövőbeli technikáknak hála bárki felöltheti bárkinek az arcát, így például szerepel a regényben Jack Nicholson – vagyis Jack Nicholson arca. És ugyan ki ne szeretné egy magyar filmben látni Jack Nicholsont?
Az Ólomerdő sötét mese a kamasz Emeséről, aki szülei titkait próbálja felfedni. Tündér anyja kiskorában elhagyta őket, apja pedig azóta próbál bejutni a Gödöllő környéki varázserdőbe, hogy visszahozza feleségét. Végül mégis csak Emesén múlik, hogy feloldja a családját sújtó átkot és visszakapja a szüleit. Kleinheincz Csilla könyve a magyar folklórból merítő keserédes családregény, ami inkább keserű, mint édes; a Gödöllő környéki tündérerdő világát pedig leírásai alapján nagyon szívesen látnánk viszont a filmvásznon.
*
Kihagytunk volna valamit? Kommentben várjuk a kiegészítéseket!
A szlovák–cseh–magyar koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Forrás című dráma a július 3-án kezdődő 60. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába is meghívást kapott.
A Könyvmolyképző Kiadó arra kéri könyvkereskedő partnereiket, hogy a jövő héttől hagyjanak fel a fóliázás gyakorlatával.
Több rekord is megdőlt az álomgyárban.
Vasárnap ünnepli születésnapját Hollywood egyik utolsó keménylegénye.
Az RTL új sorozata a kétes hírű rendező és producer pályafutását dolgozza fel.
Nagyobb, hosszabb és vágatlan, állt annak idején a South Park mozifilmjének plakátján, és ugyanez igaz az új egész estés Star Wars-kalandra is.
A párt egyik tartományi szervezete próbált jogi úton igazságot szerezni, de a közigazgatási bíróság kibabrált velük.
Szinte minden nagy külföldi médium beszámolt arról, hogy Magyar Péter alaptörvényt módosítana az államfő leváltása céljából. Szinte senki sem fogalmazott meg kritikát azzal szemben, hogy Sulyok Tamást ily módon távolítanák el tisztségéből.
