Borgesen túl – Argentin sci-fi

„A századfordulóval sem csökkent a lelkesedés a science fiction iránt. Számos tehetség került ki a 20. század első feléből: Macedonio Fernández, Horacio Quiroga, Roberto Arlt, Leopeldo Lugones és az itthon jól ismert Jorge Luis Borges (1899-1986) is. Ezek a szerzők nem kifejezetten SF írók, de mindannyian írtak a zsánerben és hatással voltak a későbbi alkotókra. Itthon leginkább Borges sci-fi jellegű munkáit ismerhetjük. A Galaktika olvasói talán ismerhetik a Tlön, Uqbar, Orbis Tertius című novellát (Galaktika 17), de Ficsor Zoltán szerkesztésében készült X Magazinban is jelentek meg Borges írások (Ét tigrisek és 1983. Auguszus 25.). Műveiben visszatérő jelképek a tükör, a labirintus, az idő és a térkép. Ezeknek a használata, továbbá sajátos metafizikája később olyan írókra voltak hatással, mint Philip K. Dick, Kurt Vonnegut vagy Gene Wolfe.

Ebben a részben érdemes még megemlíteni Adolfo Bioy Casarest (1914-1999) is, akinek többek között köszönhetjük a Morel találmányát (La invención de Morel, 1940). A történet egy olyan gépről szól, ami képes az ember életének egy darabját előhívni, ezzel lehetővé téve a halhatatlanságot. Ahhoz, hogy ezt a mesterséges életet valaki elérhesse, le kell mondania valódi életéről. Casares műve szerepel az 1001 könyvlistán és a jól ismert Lost sorozatot íróit is inspirálta.

A második fél

Argentínában a 60-as éveket az Antológiák idejének is nevezik. Az első gyűjteménynek nevezhető kiadványok már az 50-es években megjelentek. Egyik ilyen a Más Allá (Túl), ami először jelentette meg argentin szerzők SF novelláit. A magazin 48 számot ért meg, és ennek révén indult el Argentínában az úgy nevezett sci-fis fandom. Ezt követően jöttek a már említett antológiák, mint az Eduardo Goligorsky által szerkesztett Los argentinos en la Luna(Argentinok a Holdon, 1969). Az antológiák mellett új írók is utat törtek maguknak. Két kiemelkedő név Angélica Gorodischer és a már említett Eduardo Goligorsky.”