A rendszer megmondja, hogy egy adott tárgy merre és hogyan mozog a következő másodpercekben. Például, hogy a víz felszínén lebeg, vagy elmerül. Mélytanulásos ideghálókat és a klasszikus mesterségesintelligencia-kutatás ötleteit, szimulációs motort stb. használ hozzá.
2016. január 08. 15:00
p
0
0
0
Mentés
Az MIT Számítástudományi és Mesterséges Intelligencia Laboratóriumában (CSAIL) fejlesztett Galileo az emberi agy számítógépes modelljét használva 3D fizikai motorral következtet tárgyak fizikai tulajdonságaira. Mozgásukat ugyanolyan pontosan tudja előrejelezni, mint az ember. Videókon gyakorol, és közben a fizikai motorból „érez rá” a mozgásra. Rövid „forgatókönyvből” következtet egy tárgy sűrűségére, majd előrejelzi, hogy képes-e felszínen maradni.
„Ez csak az első lépés afelé, hogy a számítógépek mélyebben megértsenek dinamikus jeleneteket és az azokból kibontakozó képsorokat” – nyilatkozta Ilker Yildrim, a CSAIL PhD-kutatója.
Eredetileg 150 fizikai eseményt, köztük különféle anyagokból készült tárgyakat bemutató videóból álló sorozaton gyakorolt. A tárgyakról és fizikai tulajdonságaikról adatsort generált. A modellről szóló információkat a Lövedék nevű 3D fizikai motorba táplálták, hogy bármikor szimulálhasson jövőbeli adott jelenetet. Az előrejelzések pontosításához és a folyamatos tréninghez Galileo mélytanulás (deep learning) algoritmusokat használ.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.