A rendszer megmondja, hogy egy adott tárgy merre és hogyan mozog a következő másodpercekben. Például, hogy a víz felszínén lebeg, vagy elmerül. Mélytanulásos ideghálókat és a klasszikus mesterségesintelligencia-kutatás ötleteit, szimulációs motort stb. használ hozzá.
Az MIT Számítástudományi és Mesterséges Intelligencia Laboratóriumában (CSAIL) fejlesztett Galileo az emberi agy számítógépes modelljét használva 3D fizikai motorral következtet tárgyak fizikai tulajdonságaira. Mozgásukat ugyanolyan pontosan tudja előrejelezni, mint az ember. Videókon gyakorol, és közben a fizikai motorból „érez rá” a mozgásra. Rövid „forgatókönyvből” következtet egy tárgy sűrűségére, majd előrejelzi, hogy képes-e felszínen maradni.
„Ez csak az első lépés afelé, hogy a számítógépek mélyebben megértsenek dinamikus jeleneteket és az azokból kibontakozó képsorokat” – nyilatkozta Ilker Yildrim, a CSAIL PhD-kutatója.
Eredetileg 150 fizikai eseményt, köztük különféle anyagokból készült tárgyakat bemutató videóból álló sorozaton gyakorolt. A tárgyakról és fizikai tulajdonságaikról adatsort generált. A modellről szóló információkat a Lövedék nevű 3D fizikai motorba táplálták, hogy bármikor szimulálhasson jövőbeli adott jelenetet. Az előrejelzések pontosításához és a folyamatos tréninghez Galileo mélytanulás (deep learning) algoritmusokat használ.
A Google új mesterséges intelligencia-eszköze mindössze két nap alatt megoldott egy olyan problémát, amin a tudósok egy évtizeden át dolgoztak. Az MI-t a szuperbaktériumok antibiotikum-rezisztenciájának kutatásában tesztelték, amely évente világszerte milliók életét követeli.
Az amerikai üzletember azt is elmondta, melyik ez a három szakma.
Egy Vietnámban élő fiatal magyar filmes szórakozásból mesterséges intelligenciával alkotott meg egy Porsche-reklámot, amivel teljesen új kapukat nyitott meg ebben az iparágban.
Szerencsésebbek a nyugati országrészben élők.
Az emberi gondolkodás képessége az utóbbi évtizedben látványos hanyatlásnak indult, amit egyre több kutatás igazol. A digitális média térnyerése és a változó információfogyasztási szokásaink állhatnak e megdöbbentő változás hátterében.
A kis délkelet-ázsiai ország 1 milliárd szingapúri dollárt fordít a következő öt évben a mesterséges intelligencia fejlesztésére.
A valós áldozatok száma ennél jóval magasabb.
Egyszer volt, hol nem volt, Annalena Baerbock útra kelt.
