Kínai kutatók érzelmi állapotokat azonosító algoritmust fejlesztettek. A módszer 80 százalékos pontossággal működik.
A sanghaji Jiao Tong Egyetem kutatói az agy érzelmi állapotait gépi tanulással azonosító módszert dolgoztak ki. Adatbázis létrehozásával kezdték, amelyhez 15 diák 15 pozitív, negatív és semleges érzelmekhez társítható 15 filmrészletet nézett meg.
A részletek minden egyes megtekintésekor a kutatók megörökítették az alanyok arcát, valamint rögzítették a fejükre helyezett 62 elektródából érkező elektromos jeleket. Ezt követően megkérdezték tőlük, hogy a film pozitív, negatív vagy semlegese érzéseket indított el bennük, és 1-től 5-ig terjedő skálán értékelniük is kellett az érzelmi szintet.
Utána gépitanulás-algoritmussal elemeztették az adatsort. Az algoritmus azonos érzelmi állapotú személyek agyhullámaiban kereste a közös jegyeket. A pozitívot, negatívat és a közömböst megkülönböztető mintázatokat talált. 80 százalékos pontossággal dolgozott.
„Érzelemfelismerő rendszerünk teljesítménye jelzi, hogy a kísérletek közben és között relatíve szilárdak a neurális mintázatok” – állapították meg a kutatók.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
Az Egyesült Államokban legutóbb egy tinédzser halálát kérték számon a mesterséges intelligencián! Az AI veszélyei egyre fenyegetőbbek.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Aztán jött a kijózanító felismerés.
Bár elvileg a mesterséges intelligencia mögött álló nagy nyelvi modellek pártatlanok, egy kutatásból kiderült, hogy vannak kétségek efelől.
Segítő kezet, vagy épp akadályt jelent a mesterséges intelligencia Afrikának?
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
