Watsont, az IBM szuperszámítógép felhőszámítás-alapú változatát biológiai témájú cikkek alapján tanítják a Georgia Technológiai Intézet kutatói az élővilágból ellesett tervezési módszerekre. Ezekkel a módszerekkel számítógépes rendszerek fejleszthetők. Az MI tanul, és a „tananyagból” feltett kérdésekre válaszol.
A Georgia Technológiai Intézet tudósai viszonylag új szakterülettel, a gépi kreativitással foglalkoznak. Egy kísérletben Watsont „intelligens kutatóasszisztensként” alkalmazták, az intézmény egyik diákcsoportjának oktatását segítette. Különösen a természetesnyelv-feldolgozó képességét emelték ki. Segített az új diákoknak eldönteni, hogy érdemes-e egy-egy ötlettel, hipotézissel foglalkozni vagy sem.
A Biologue interaktív adattárház többszáz cikkét és 1200 kérdezz-felelek párt táplálták Watsonba, majd rákérdeztek mindegyikre.
Ilyen jellegű kérdéseket tettek fel neki:
„Hogyan dolgozható ki jobb sótlalanítási folyamat tengervízzel?” Az állatok többféle megoldást találtak rá, a sirály például speciális mirigyekkel szűri meg a tengervizet.
„Hogyan gyárthatók jobb napelemek hosszú űrutazásra?” Az egyik válasz szerint a nehéz időjárási viszonyok között élő növények nagyon meleg rostos szigetelőanyagfélét használnak a hőmérséklet szabályozására.
A jobb eredmény érdekében Watson alternatív kérdésfeltevésre is ösztönözte a diákokat. Ezeket az eredményeket „lombozatként” a változó fontosság alapján csoportosított válaszokat „levelekként” kezeli. A csoportosítás megkönnyíti az átlagfelhasználó tájékozódását egy-egy témakörben.
A kutatók szerint ezt a megközelítést használva az MI több területen bevethető. Hamarosan az online tanulásban és az egészségügyben is tesztelik.