Fekete György: A művészeti stratégiában lesz partner az MMA

 

Emlékeztetett arra, hogy a Pesti Vigadó épülete tíz évig zárva volt, ezen belül pedig nyolc évig folyt a rekonstrukció. „Az a korosztály, amely azelőtt idejárt szórakozni, elmenőben van” – fogalmazott. Komoly feladatnak tekinti ezért a fiatalabb korosztály bevonzását, de véleménye szerint a különböző iskolai foglalkozásokkal és versenyekkel ez is alakulóban van. Úgy érzi, kezdenek rászokni az emberek a Vigadóra, hiszen a sok program, többek között tárlatok, koncertek és felolvasóestek mind növelik a látogatottságot. Emellett különböző konferenciáknak, kongresszusoknak is otthont ad az épület, de „politikai és áltudományos” rendezvényeket nem fogadnak. A jövő évben 24 kiállítást rendeznek majd öt teremben a képzőművészettől a színháztörténeten át a népművészetig. „Ez összművészeti akadémia, a ház a magyar művészeté mint egységes egészé” – hangsúlyozta Fekete György, hozzátéve, hogy már 2017-re is előjegyeztek néhány kiállítást, hiszen vannak olyan 100 éves évfordulók, amelyekről bizonyosan megemlékeznek. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Pesti Vigadónak vannak bizonyos korlátai, a műemlékileg, korban, térarányokban és ornamentikában meghatározott terek nem minden dologra alkalmasak. Ilyen például a kamaraszínpad, amely az építészeti tér adottságai miatt nem díszletezhető. A koncertterem befogadóképessége is véges, egyszerre 450-460 ember fér el benne, ellenben egyetlen olyan hely sincs Magyarországon, ahol ha valaki konferenciát rendez, akkor van központi terem, társalgók, szekcióhelyiségek, büfé és étterem egy épületben - vélekedett.

 

A Műcsarnokról elmondta, hogy a Liget projekt részeként az épületet belülről fel kell újítani. Kiemelte: nem építészetileg, hanem technikailag van erre szükség, többek között a múzeumpedagógiát is segítő fejlettebb kiállítóterek és fogadótér létrehozásával. Kitért arra is, hogy a Műcsarnok nagyon eredményesen rendezte meg a képzőművészeti és az építészeti nemzeti szalonokat, a következőkben a fotó, az iparművészet és dizájn, majd az élő népművészet mutatkozhat be a nagyközönségnek. A jövő évben kezdődhet az Andrássy úti két - szecessziós és eklektikus – palota felújítása, székházzá alakítása, továbbá a XII. kerületi Hild-villa renoválása, amelyben a művészetelméleti és módszertani kutatóintézet működik majd a tervek szerint a jövő év végétől. A központ vezetésére pályázatot írnak ki. A munkát jelenleg nyolc referens végzi, akiknek alapvető feladata annak a feltérképezése, hogy az adott műfajban kik kutatnak ma Magyarországon és hol vannak azok az anyagok, amelyeket az MMA-nak a következő években össze kell írnia. A kutatóintézet feladata vizsgálni a kortárs művészetek művészeti és társadalmi vonatkozásait, hatását, művészetszociológiai hátterét. „A hézagok kitöltése, a kortárs magyar művészet lineáris egybeírása a végső cél” – fogalmazott Fekete György. 

 

Az MMA elnöke beszélt arról is, hogy a csütörtöki közgyűlést követően veszi át a Nemzet Művésze díjat Ferencz István építész, belsőépítész; Foltin Jolán koreográfus és Szervátiusz Tibor szobrászművész. A címet egyidejűleg 70 személy viselheti, 2014-ben – mivel a cirkuszművészek között nem volt Kossuth-díjas - 69 főt választottak. A díjat létrehozó törvény szerint a kvótarendszer 2017-ig lesz érvényben, ezután a létszámkeret 70 főig már művészeti ágaktól függetlenül, bármely művészeti területről feltölthető – részletezte az elnök, aki a jövő feladatairól szólva kiemelte: „minden álmunk, hogy az akadémia megszervezése és megépítése fejeződjék be a második ciklus végére, 2017. november 5-re”.