Philip K. Dick novellája szemügyre vesz egy könyvet, és azon keresztül mutatja be az idegenek állandó jelenlétét; Domingo Santos víziójában a friss levegő már csak a gazdagok kiváltsága; Ann Halam ifjúsági elbeszélése a játék és a valóság menthetetlen és tragikus összefonódását mutatja be. Megjelent az októberi Galaktika.
A Galaktika szerkesztőségében már most, az újságárusoknál jövő héttől vásárolható meg a Galaktika magazin 307. száma, melyet Eddy C. Bertin Cthulhu-történetének befejező része nyit: ebben a főszereplő találkozik az általa keresett és rettegett lényekkel. Philip K. Dick novellája szemügyre vesz egy könyvet, és azon keresztül mutatja be az idegenek állandó jelenlétét. Domingo Santos víziójában a friss levegő már csak a gazdagok kiváltsága, a többieknek marad az egyaránt ártalmas szennyezett vagy a túltisztított. Ann Halam ifjúsági elbeszélése a játék és a valóság menthetetlen és tragikus összefonódását példázza. Egy magyar stalker naplójából olvashatjuk az Aranyifjú történetét. Robert J. Sawyer írásában Kata Bindu, a Régi Világ kísérti az újat, de semmiképpen nem lehetséges a visszaút. Philip José Farmer nem is túl távoli jövőjében az állatok zöme kihalt, ám az emberek szóhasználatában megmaradt a nyomuk. A havi retro Pamela Sargent „Kopár világ” című novelláját eleveníti fel.
A magyar szerzők közül Kovács Attila az emberiségnek az idegenektől kapott csodálatos ajándékát mutatja be, Körtvélyes Ákos pedig az 1956-os eseményekhez nyúl egy lázadó fiú élete kapcsán. Brian Wood és Ryan Odagawa képregénye a Star Wars-univerzum egy eddig elmeséletlen részletét mutatja be: Merénylet Darth Vader ellen.
A szférák zenéje Arjen Anthony Lucassen metál súlyosságú űroperáiba ad bepillantást. A Kapcsolatfelvétel a Puli Meetup rendezvényéről számol be. A filmrovat azt állítja, támad a 80-as évek; nosztalgikus várakozás övezi az új Alient. A tudományos főanyag „visszatér” a jelenbe, sokak kedvenc filmjének tárgyait, technikáit járja körül a mai valóság tükrében. A lapban olvashatók még érdekes írások életmentő víztisztítóról, dupla mosógépről, autonóm autóról, valamint Dustin Yellin művészetéről. Az XL-kiadás Jack Williamson regényének (A fekete nap) befejező részét tartalmazza.
Az októberi számtól a lapban található QR-kód leolvasásával egy játékban vehetnek részt az olvasók, melynek nyereménye 1-1 darab a Metropolis Media négy legújabb könyvéből (2001 elveszett világai, A duplikátor gyermekei, Iscambe erdeje, Égj, Inkvizítor).
A regény több mint 60, a filmes adaptáció pedig közel 30 éves, de a világpusztító bogarak története ma is van olyan népszerű, hogy milliók adják érte az életüket.
A nemrég Budapesten járt zenész életét és gondolatait, érzelemvilágát és múltját feldolgozó képregény már magyarul is olvasható. A komoly terjedelem mögött pedig Nick Cave mély érzelmei bújnak meg.
Nem gond, ha előbb-utóbb elpusztítjuk magunkat, a fontos az, hogy a bürokrácia működjön, a férfi lehessen nő, az ember pedig robot. Kafka vajon milyen novellákat írna ma?
Toto meg a Marvelnél ugatja az egereket, miközben Óz bármit bekamuzik, hogy megtartsa hatalmát, és bár a macskákat is szeretjük, Alita hazai megjelenése a nagyobb durranás.
Sőt, nemcsak, hogy egy amerikai ikon partnere, de még a magyar történelem jeles pillanatait is hajlamos belecsempészni a munkáiba.
A gödör olyan mély, hogy megszakad a szedett-vedett láncolat, és minél mélyebben van valaki, annál nagyobb kincs lehet még akár egy pizza is.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
