Még mindig nem tudni, kap-e pénzt a Tokaj Kereskedőház

Mint azt a Mandiner.bor már számos alkalommal megírta: elindult egy megújulási folyamat a Tokaj Kereskedőháznál, mely a borok minőségi javulását tűzte ki célul. Ennek elengedhetetlen feltétele egy 21. századi igényeket kielégítő ipari komplexum megépítése, amely több egymáshoz kapcsolódó létesítmény megvalósítását jelenti. Ennek első állomásaként az elmúlt évben 2,5 milliárd forintból elkészült egy 66 ezer hektoliter kapacitású tartálycsarnok, ezt Áts Károly főborász mutatta meg nekünk:

Ahhoz, hogy az új tartálycsarnokban erjedő borokat megfelelő minőségben tudják a fogyasztók asztalára tenni, megfelelő technológia kell azok letöltéshez (valamint a nagyobb üzletláncok is megkövetelnek egyfajta minőségbiztosítási minimumot beszállítóiktól). A palackozóüzem építésébe 1,8 milliárd forintból neki is kezdtek, várhatóan októbertől már működhet is az itteni töltés. Hangsúlyozzuk: várhatóan.

Az üzem építkezése most nagyjából így áll:

A nemrég a VS.hu-n megjelent hírek arról szólnak, hogy a palackozócsarnok befejezése bizonytalan, a Tokaj Kereskedőház egyelőre nem biztos, hogy hozzájut a további forrásokhoz, amely a jelenleg 60 százalékos készültségen álló beruházás befejezéséhez szükséges lenne. Ezt egy múlt heti tolcsvai sajtóúton az állami borászat is megerősítette nekünk. A Mandiner.bor megkereste ezért az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot az ügyben, akiktől azt a választ kaptuk, hogy:

„Jelenleg folyamatban vannak a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsával azok az egyeztetések, amelyek a Társaság integrátori szerepkörének bővítése és a Társaság piaci pozíciójának kialakítása érdekében szükségesek, és megalapozhatják a további működés irányvonalait meghatározó kormányzati döntést. Az egyeztetéseket követően a Tokaj Kereskedőház Zrt. részére forrásokat a kitűzött feladatok függvényében lehetséges biztosítani.”

Az állami borászat türelmes. Tombor András, a Tokaj Kereskedőház felügyelőbizottságának elnöke a Figyelőnek adott csütörtöki interjújában az állami borászat és az azt felügyelő MNV Zrt. közti feszültséget firtató kérdésre így válaszolt:

„Én nem érzek ellentétet a két szervezet között, hiszen a vagyonkezelő a kereskedőház tulajdonosa, a döntéseit végre kell hajtanunk. Ha viszont a menedzsment nem ért egyet a tulajdonos határozatával, jogában áll félreállni, de nem látom, hogy jelenleg mást gondolna a jövőről. Inkább arról lehet szó, hogy a 2014-es választás után új vezetés került a fejlesztési tárcához, valamint a vagyonkezelőhöz, és érthető, hogy még nincs elég információjuk ahhoz, hogy megítéljék, mely lépések a legsürgetőbbek. Türelmesek vagyunk, s készen állunk, hogy folytassuk a 2012-ben elfogadott koncepció megvalósítását.”

A Figyelő Tombor-interjújából több érdekes dolog is kiolvasható.

• Az fb-vezető elmondása szerint a borvidéken mindenki nagyon bízik abban, hogy a kormány nem tér el attól a szándékától, hogy 2020-ig százmilliárd forintot irányít a borvidékre: „Eddig — ha kisebb zökkenőkkel is, de — minden támogatást megkaptunk. Nagy dolog, ha a kormány kitart egy ilyen koncepció mellett.”

• 2020-tól nyereséget termel a Tokaj Kereskedőház a terveik szerint.

• Gyakorlatilag szövetkezetként képzeli el az állami borászatot a távoli jövőben. Mint mondja, lobbizni fog azért, hogy a legjobb szőlőbeszállítók valamilyen formában tulajdonrészt kapjanak a cégben: „A tulajdonosi érdekeltség ugyanis komoly tényező a minőségi javulás hosszútávú fenntartásában."

• Bár Tombor szerint érezhetően erősödik a borvidék megújulása iránti helyi elköteleződés, „helyi szereplők egy bizonyos köre partikuláris érdekeit próbálja előtérbe helyezni” — a sokat hivatkozott VS-cikk szerint ez lenne a mádi lobbi.

A munka a jelek szerint addig is megy tovább a Tokaj Kereskedőháznál, a cég vezérigazgatójától, Gaálné Király Enikőtől a tolcsvai sajtóút alkalmából megtudtuk, hogy az új beruházások hírére megnőtt a külföldi kereslet a kereskedőház borai iránt, már egy külön export-osztály foglalkozik a vállalaton belül ezen megrendelések szervezésével.

Nemcsak a borászatban, a szőlészetben is fejlesztenek

A sajtóúton bemutatták azt a minőségi szőlőtermesztéshez szervesen kapcsolódó informatikai rendszert is, amelyben láthatók az ültetvény állapot és termelőhely-potenciál felmérés, azaz a terroir-felmérés eredményei. A rendszerből könnyen megállapítható, hogy a borvidék egyes parcelláin mely szőlőfajták termesztését érdemes megcélozni és milyen technológiával célszerű az adott ültetvényt művelni.

A Lukácsy György nevéhez fűződő — a történelmi borvidék termelési színvonalának növelését, valamint a szektor jövedelmezőségének és eltartó képességének javítását szolgáló — felmérés két fő pillérre épült, egyrészt a termőhelyi adottságok meghatározására, másrészt az ültetvények állapotának számbavételére. Az előbbi kiterjed a területek talajtani, domborzati és klimatikus tényezőire, míg az utóbbi az ültetvények szerkezetét, állapotát és kezeltségét érinti. A Budapesti Corvinus Egyetem borászati tanszékének adjunktusa által élőben bemutatott rendszer igazán látványos, gyakorlatilag a borvidék bármely pontjáról megmondható, milyen bort érdemes készíteni onnan, illetve hogyan érdemes dolgozni ott a kívánt eredmény eléréséhez.

A cég 2014-es, Áts Károly főborász által készített borai ősszel kerülnek a boltok polcaira, a zászlóshajó a Tokaji Cuvée nevet viseli majd.