Vineta, mics és pezsgő – erdélyi gasztronómia Budapesten
Reggeli piacozás közben erdélyi pacalcsorba és pezsgő – lehet, hogy elsőre szokatlannak tűnik, de a Fény utcai piacon esélyes, hogy megszokott jelenség lesz hétvégenként.
A Mandiner megkapta a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőket gyártó izsáki Royalsekttől az általuk orosznak vagy folyamatosnak nevezett pezsgőgyártási technológia leírását. A cég szerint a tankpezsgő-készítés egyik szovjet-orosz szakemberek által szabadalmaztatott formájáról van szó.
A Mandiner is megírta: a Gazdasági Versenyhivatal megbírságolta az izsáki Royalsekt Zrt-t, amiért a cég a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőcsaládot népszerűsítő reklámokban, 2010 decembere és 2013. március 31. között megjelenő szövegek és a képi megjelenítések alapján a fogyasztó azt gondolhatta, hogy a vállalkozás orosz pezsgőt, azaz Oroszországból importált pezsgőt vagy orosz alapanyagokból készülő terméket forgalmaz.
A Royalsekt a GVH-hoz képest máshonnan közelíti meg a kérdéskört, szerintük azért nem állja meg a helyét a versenyhivatal álláspontja, mert a külföldi technológia felhasználásával gyártott termékek esetében bevett gyakorlat, hogy a termék adott külföldi országhoz való kapcsolatát hangsúlyozzák a reklámokban. Az izsákiak közleményükben végig egy orosz pezsgőkészítési technológiára hivatkoznak, amiről azonban sem Márkus György pezsgőszakértő, sem mi nem nagyon hallottunk eddig.
A Royalsekt kérésünkre elküldte ennek ismertetését. Ugyanazt a dokumentumot kapta meg a Mandiner, amit a cég a versenyhivatalnak is elküldött beadványként.
A dokumentumból kiderül, hogy a Royalsekt szerint a Borászportálon és a Mandineren is közölt, a leggyakoribb pezsgőgyártási eljárásokra (methode traditionnelle, methode transvasée, illetve methode charmat) vonatkozó leírás nem teljes körű, más pezsgőgyártási technológiák is léteznek, mint például az ún. szovjet vagy orosz pezsgőgyártási technológia is. Ez egy kicsit vicces, mert rögtön utána leírják, hogy „ez a tankpezsgő-gyártás egyik formája”, amivel tulajdonképpen azt ismerik be, hogy csak a methode charmat metódust változtatták meg egy picit anno a szovjetek.
De mit is keres egy orosz pezsgő Izsákon?
A beadvány felidézi, hogy a hatvanas évek végén magyar borászati szakemberek látogattak a Szovjetunióba, hogy az ún. folyamatos pezsgőgyártási technológiát megismerjék. 1979-ben a folyamatos pezsgőgyártási technológia egyik atyja, egy Bruszilovszki vezetéknevű borász Magyarországra jött és több pezsgőüzemet is meglátogatott, hogy hol tudnák a szovjet technológiát alkalmazni. A Royalsekt birtokában lévő, lapunknak meg nem küldött dokumentumok szerint a szovjet és magyar fél ekkoriban már előrehaladott tárgyalásokat folytatott a szovjet pezsgőgyártási technológia átvételéről és a licensz részleteiről.
A nyolcvanas évek végére nyélbe is ütötte a két fél az üzletet. A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát vásárolta meg a folyamatos pezsgőgyártási technológia licenszét, majd 1986. szeptember 9-én elindították a Trojka nevű pezsgő gyártását. A Royalsekt beadványa szerint a Trojka nevű pezsgő csak kísérleti pezsgő volt, azonban 1989-ben létrejött a Magyar-Szovjet Pezsgőgyártó Közös Vállalat, amely elkezdte gyártani szovjet technológiával és Szovjetszkoje Igrisztoje névvel vélhetően ugyanezt a pezsgőt. Ez a Magyar-Szovjet Pezsgőgyártó Közös Vállalat 1991-ben átalakult Igrisztoje Pezsgőgyártó Rt-vé, akik addig gyártották a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőt, amíg a Royalsekt Zrt. jogelődjei meg nem szerezték annak gyártási licencét és a védjegyhasználati jogokat.
Olcsóbb az olcsónál is, Lenin-díj járt érte
A Royalsekt által oroszra keresztelt folyamatos pezsgőgyártási technológia egyik atyjáról, Bruszilovszki úrról sok dolgot nem találni az interneten, az általa kidolgozott eljárásról ellenben pár éve Bertrand Celce írt a Wine Terroirs blogon. A bejegyzés általánosságban az oroszországi Szovjetszkoje Sampanszkoje pezsgők készítésének módjáról szól.
A blog szerint 1953-ban kezdtek el kísérletezni a folyamatos módszerrel hét-nyolc nagy acéltartály csoportosításával, ezekhez vezetékekkel további élesztők hozzáadásával és plusz szén-dioxid-dúsítással. 1954-ben Moszkvában sikerült így először pezsgőt készíteni: a módszer húsz százalékkal csökkentette a pezsgőgyártás költségeit, valamint több buborékot és kevesebb zavarosságot eredményezett a késztermékben.
A szakemberek, köztük Bruszilovszki Lenin-díjat kapott a fejlesztésért 1961-ben.
„Ez az egyik legfurcsább bormanipulációs technika, amivel valaha is találkoztam. A biotechnológiától kezdve a fizikaiig mindenféle beavatkozásokat jelent a bornak” – írja a blog szerzője, aki megjegyzi: továbbra is vannak különbségek az ugyanolyan nevű olcsó orosz pezsgők között, hiszen továbbra sincsenek szigorú szabályozások a borkészítést illetően. Rossz nyelvek szerint a felhasznált alapbor nem is szőlőből készül, írja. Az oroszországi pezsgők körüli vitákról és bonyodalmakról az Oroszok blog is ír.
*
Mi szerepel a Royalsekt által a Mandinernek küldött dokumentumban?
„A Royalsekt Zrt. technológiája egyértelmű különbséget tesz az üzemben alkalmazott szakaszos tankpezsgő készítés és a Szovjetszkoje Igrisztojéra alkalmazott folyamatos pezsgőerjesztés között. A technológia alapelemei mind az eredeti szovjet, mind a társaság által a mai napig használt technológiában azonosak. Az minden technológia sajátja, hogy az idő múlásával a technológia bizonyos elemei módosulnak, megújulnak.
Ez történt a szovjet pezsgőgyártási technológiával is, amelynek természetesen bizonyos elemei a 60-as, 70-es évek óta változtak, azonban lényegi elemeit és sajátosságait tekintve a Társaság a ami napig ezt a technológiát alkalmazza a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők gyártása során. Ezen elemek a következők:
*
Az, hogy a cég szerint a biogenerátor használata különbözteti meg a methode charmat eljárástól az általuk használtat – miközben beadványukban maguk is elismerik, hogy methode charmat eljárást használnak –, alapvetően műszaki irányba viszi el az egész témát. A Royalsekt valószínűleg erre játszik, itt ugyanis olyan apróságokon vitatkoznak a felek, amiken különösebb eredmény vagy megoldás nélkül évekig el lehet.
A versenyhivatalnak nem is a pezsgőkészítés technológiájával volt baja, hanem azzal, hogy a vállalkozás valótlanul keltette azt a látszatot, hogy a termék orosz pezsgő, mivel az Magyarországon, magyar alapanyagból készült, így a gyártó megtévesztette a fogyasztókat. A Royalsekt szerint pedig már attól orosz egy pezsgő, hogy az egy szovjet-orosz szakemberek által szabadalmaztatott technológiával készült – ez az érv a legtöbb dolognál vélhetően megállja a helyét, ám az eredetvédelem fontosságára, a borok származási helyére kiemelten építő borvilágban erősen és jogosan kifogásolható.
Mindez egy mondatban: a Royalsekt szerint az orosz pezsgőt orosz licensz alapján gyártják, a versenyhivatal szerint viszont Oroszországban.
A kép a Royalsekt honlapjáról származik, az izsáki palackozóüzemben készült.