A fehérek közül meg kell említeni még Frittmann János ezerjóját, ami egy tiszta, virágos, jó savú bor, remek választás lehet egy fröccspartihoz, ahogy Molnár Gábor mátrai irsai olivérje is, ami egy nagyon könnyed, jó egyensúlyú bor. A mátrai borász 2012-es roséjánál fordult elő az, hogy a PET-es jobban tartotta magát, mint a palackos. Több frissesség és gyümölcs volt benne, és sokkal kevesebb fanyarság.
A vörösöknél mindenképp meg kell említeni Mészáros Pál nevét. A szekszárdi pincészet a 2011-es kékfrankosát jó inni, könnyen csúszik, a vörös cuvée már kicsit testesebb, paprikás, meggyes, feketeszedres vonallal. A szintén szekszárdi Baron von Twickel szőlőbirtok 2012-es kadarkája borzsákos, bag-in-box kivitelben kapható, melynek lényege, hogy egy légmentesen záródó csappal lehet belőle letölteni, ami képes frissen tartani a bort. Ezt mi is tapasztaltuk, semmi kellemetlen ízjegy nem volt érezhető a kadarkán, pedig már régóta nyitva volt a doboz.
Felismerhető a fajta, inkább fűszeres vonulatból, egy kis meggyel. Vékony testű bor, ami nagyon könnyen csúszik, mindenkinek jó választás lehet. A villányi Polgár pincészet vörös cuvée-je 2011-ből szintén bag-in-box. Jó szerkezetű bor, feketebogyós gyümölcsökkel, és hordóssággal, a végén a tannin húzásával.
Kiknek, és mikorra ajánlanám?
Egyáltalán nem elvetendő dolog a PET-palackos vagy folyóbor, arra azonban figyelni kell, hogy ki a termelője és hogy hol vásároljuk. Folyóbort vagy egyenesen a pincénél vagy a vele foglalkozó borszaküzletben szabad vásárolni. A hipermarket polcain lévő termékeket felejtsük el. Ha csak a hétköznapokra keresünk bort, akkor nyugodtan választhatjuk a PET-palackos bort. De egy kerti parti, vagy egy buli előtt is – mikor nagyobb mennyiségű bor kellhet – tökéletes választás lehet.