Fenyő Miklós és Tasnádi István Made in Hungária című musicaljét mutatják be Méhes László rendezésében pénteken Zalaegerszegen a Hevesi Sándor Színház nagyszínpadán.
A musical Fenyő Miklós életének egy periódusát mutatja be, a zenés darabban a Hungária együttes legnépszerűbb dalai csendülnek fel. A történet a hatvanas évek elején játszódik, amikor a fiatalok csodálattal tekintettek mindenre, ami Amerikából származott. A főhős, Ricky családja 1956-ban disszidált, majd három év múlva visszatér Magyarországra. A tizennyolc év körüli fiú a rock and roll korszak kellős közepén, Amerikában szocializálódott. Hazatérése után barátai, az „angyalföldi fiúk” ellenségesen fogadják, elfordulnak tőle, mert már az új vezért, „a csókkirályt” követik. Ricky viszont nem adja fel, az amerikai élmények hatására zenekart alapít és létrehozza a Hungária zenekart. A rock and rollal fergeteges sikert arat, elveszett szerelmét és barátait is sikerül visszahódítania.
„A musical szerzője, Tasnádi István nem egy az egyben ültette át a valóságot a színpadra, de a lényegi elemekhez ragaszkodott” – mondta Méhes László, a rendező az MTI-nek. Hozzátette: aki nem ismeri a musical keletkezésének a történetét, a számokat hallgatva joggal gondolhatja, hogy a dalokat a színpadi jelenetekhez írták, pedig a valóságban fordítva történt. „A színházi sztoriban helye van a Csókkirálynak, a zene szinte beleolvad a jelenetekbe”. A rendező szerint Fenyő Miklós számai „emblematikusak, benne vannak a társadalom emlékezetében”. Úgy vélte, a megszólaló zene, a szöveg azokat is megérinti, akik korábban nem hallották ezeket a dalokat. „Fenyő Miklós dalai komoly értéket képviselnek, a József Attila–díjas drámaíró pedig a zene színvonalához mérhető szakmai tudással, professzionális szinten írta meg a szövegkönyvet”.
A történetben valódi szituációk, sorsok vannak, amely komoly feladatot jelentett a társulatnak. A színészek hihetetlen energiát fektettek a szerepekbe, komoly kihívásnak tekintették a Made in Hungáriát és eszerint dolgoztak – fűzte hozzá a rendező. Ricky szerepében Gulyás Hermann Sándort láthatja a közönség, mellette Hertelendy Attila, Barsi Márton, Bot Gábor, Katona Kornél, Kató Balázs, Farkas Ignác, Zsíros Viktor, Andics Tibor és György János szerepel a darabban. A Made in Hungáriát először 2001-ben mutatták be a budapesti József Attila Színházban, azóta játszották Nyíregyházán, Győrött, Komáromban, a kaposvári Roxínházban, valamint a Veszprémi Pannon Várszínházban.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Már az első trailer óta sejthető, hogy mire játszik és mivel lehet sikeres az Oz-mellékszál, de a mélyben ennél is nagyobb problémák vannak vele.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Bognár Szilvia a kortárs magyar folk egyik meghatározó énekesnőjévé vált, számos formációban játszott számos kiváló zenésszel. Legutóbbi albumának 2013-as megjelenése óta sok év telt el, így különösen örömteli, hogy idén új lemezzel jelentkezett.
Haladó eszmék a digitális létben látják a szép új világot, míg az igazi konzervatívok akár a középkori muzsikát és hangulatot is képesek megidézni. A Faun azonban még ennél is továbbmegy.
A zenész nem is tudta megnézni az új musicalt, amihez ő írta a zenét.
Ideje elfelejteni az Oroszország feldarabolásáról szőtt hagymázas terveket.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
