Ünnepi évértékelő keretében találkoznak pénteken este a Bárka irodalmi és művészeti folyóirat munkatársai és szerkesztői a békéscsabai Jókai Színház Ibsen Stúdió Színházában. Az esten átadják Bárka-díjat, amelyet idén hárman vehetnek át.
Elek Tibor, a Bárka főszerkesztője az MTI-nek elmondta: a Bárka irodalmi, művészeti folyóirat szerkesztősége a magyar kultúra napja időszakában évek óta ünnepi esten értékeli az előző évben megjelent prózai és verses alkotásokat. A hagyományokhoz híven a péntek esti ünnepségen adják át a Bárka-díjat, amelyet olyan szerzők kaphatnak meg, akik az előző évben jelentős publikációkkal gazdagították a folyóiratot. A pénzjutalommal járó elismerést a folyóirat szerkesztősége alapította 2000-ben, a díjazottak 2002 óta emlékplakettet is kapnak, Kiss György szobrászművész kisplasztikáját.
Bárka-díjban ez alkalommal Bedecs László kritikus és irodalomtörténész, Fecske Csaba József Attila-díjas költő, író és Géczi János József Attila-díjas költő, író részesül. Elek Tibor a díjazottakról elmondta: Bedecs László fiatal irodalmár, a Parnasszus című folyóirat szerkesztője, aki tavaly a Bárkában két jelentős írással jelent meg, egy fiatal költőkről szóló tanulmánnyal és Krasznahorkai László legutóbbi kötetéről szóló kritikával. A szerzőnek eddig négy kötete jelent meg. A Miskolcon élő Fecske Csabának több verse jelent meg tavaly a Bárka két lapszámaiban, az ötödik kiadványt a szerkesztőség az ő kézírásos szonettjével indította - mondta Elek Tibor. A főszerkesztő megjegyezte: Fecske Csaba első verseskötete 1978-ban jelent meg, azóta több mint húsz munkáját adták ki, közöttük mesekönyveit.
A harmadik díjazott Géczi János, aki Veszprémben él és 2012-ben verseket és elbeszéléséket írt a Bárkába, emellett a folyóiratban megjelent egy vele készült irodalmi beszélgetés szövegváltozata is – jegyezte meg Elek Tibor. A díjazott első verseskötete 1982-ben jelent meg Vadnarancsok címmel, tavaly Ősz vagy Júlia címmel egy 103 haikut tartalmazó összeállítással és a Lassú árnyék című esszékötettel jelentkezett. Az ünnepi évértékelőn a résztvevők ízelítőt kapnak a Bárkában tavaly megjelent művekből a békéscsabai Jókai Színház művészeinek közreműködésével. A rendezvényen a győri Hangraforgó zenekar megzenésített verseket ad elő, közöttük a Bárkában publikáló költők műveit.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A nemzeti oldalt a szeretet, az ellenzéket a gyűlölet tartja egyben.
Az MMA-elnök szerint a bajok nem itt és nem most kezdődtek. Hanem amikor kétszázötven éve úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk életünkből a tekintélyt és legfőképpen a Fennvalót.
Két szélsőség van, az egyik gyűlöli, hogy magyarnak született, a másik véglet, amikor valaki az élete értelmének tekinti, hogy ő magyar. Lánczi András írása.
Az MCC háromnapos nemzetközi konferenciáján ezúttal is világhírű szakemberek gyűltek össze, hogy közösen megfejtsék, mi kell ahhoz, hogy Európába visszatérjen a béke, a jólét és a szólásszabadság.
„Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – vetette fel a Nobel-díjas író.
A Viharsarokban pofátlan módszerhez folyamodtak Magyar Péter szimpatizánsai.
Megvadult a háborúban álló ország külügyminisztériuma.
Jön az újabb párharc!
