Példaképéről és az esti programjáról is mesélt a köztársasági elnök (VIDEÓ)
Sulyok Tamás több személyes kérdésre is válaszolt a közösségi oldalán.
Az Inforádió Aréna műsorának volt a vendége Szepsy István. A mádi borász szerint Tokaj-Hegyalján legalább 2000 hektárnyi olyan szőlőterület van, ami a világ elitjéhez tartozna, de vagy nincs ott szőlő, vagy nem készül a terméséből olyan bor, ami méltó lenne hozzá.
Az Inforádió Aréna című műsorának adott újévi interjút Szepsy István. A mádi borász Tokaj-Hegyalja lehetőségeiről és esélyeiről beszélt. Szepsy István szerint a borvidéknek rengeteg olyan dűlője van, ami potenciális világszínvonalat hordoz – a jövő bortermelőinek, befektetőinek és/vagy az államnak a feladata szerinte az, hogy ezeket felfedezzék és lehetővé tegyék, hogy boraikban megjelenítsék a termőhely üzenetét.
Szepsy beszélt arról is, hogy a korábbi feljegyzések által kiemelten jónak tartott területek között nem egy olyan van, ami nincs megművelve. A tokaji borvidéken vagy 2000 hektárnyi olyan terület van a borász szerint, ami a világ elitjéhez tartozna, de vagy nincs ott szőlő, vagy nem készül a terméséből olyan bor, ami méltó lenne hozzá.
Ezeket a területeket a tengerszint feletti magasság, a lejtő kitettsége, az altalaj ásványossága teszi kiválóvá. Nem olcsó mulatság termőre fordítani ezeket a dűlőket: Szepsy kalkulációja szerint minimum 30 millió forint szükséges ahhoz, hogy egy hektár szőlőterületet művelésbe vonjanak. Éppen ezért, ahol tehetik, inkább az olyan kis parcellákat keresik, ahol az öreg tőkék referenciaminőséget adhatnak, mint a mádi Becsek-dűlőben, a Szent Tamás-dűlőben, az Urbán-dűlőben és a tállyai Hasznos-dűlőben. Itt a cél az, hogy a borászok, szakemberek, borfogyasztók információt kaphassanak a dűlő karakteréről – egyszer pedig nagyobb területet is művelésbe vonjon valaki.
Szepsy azonban nem csak dűlőszelekciót, hanem tőkeszelekciót is alkalmaz a számára legérdekesebb parcellák legidősebb tőkéinél: „A termőhelyek és a fajta kiaknázása éppen hogy csak elkezdődött. A fajtának ezer arca van. Az nem annyi, hogy van egy furmint. Persze, van egy furmint, de emellett nagyon sokféle növekedésű, fürtméretű, bogyóméretű, alakú, ízű, alkalmasságú verziója van a fajtának, és ezt most ez évtől elkezdjük a saját cégünknél tőkénként vizsgálni.” Szepsy a legéletképesebb és legjobb karakterrel bíró szőlőtőkéket keresi ezeken a területeken.
A műsorvezető, Kovács András István kérdésére válaszolva Szepsy István elmondta: ő a maga 50 hektárnyi szőlőterülete és 240 ezer szőlőtőkéje ellenére/mellett abszolút kézműves borásznak tekinti magát. A kézművesség szerinte egy olyan gondolkodásmód, ami a globális technikákkal szemben a termőhelyet, a kézimunka fontosságát, a minél természetesebb növényvédelmet és a beavatkozásmentes borkészítést hangsúlyozza. „A kézművesség nem méretfüggő. Nem az a kézműves, aki még nem ért el egy technikai vagy piaci színvonalat. Ő egy kényszer-kézműves” – véli Szepsy.
A mádi borász arról is beszélt: szükségszerű, hogy a borok kommunikációját és a tanulási folyamatokat felgyorsítsák. Szepsy szerint egy nap alatt 18 órát lehet dolgozni. Ehhez azonban az kell, hogy korán keljen fel az ember, tette hozzá.