Az ősi Heves útjain

Félig hegyvidék, félig síkság, 1100 évnyi magyar történelem emlékeivel. Heves vármegye is legrégebbi magyar vidékeink közé tartozik. Huszonnegyedik részével folytatódik régi vármegyéinket bemutató sorozatunk.

Kevés, de kiváló minőségű szőlő termett az idén az egri borvidéken; a száraz-meleg időjárás miatt a szokásos szeptember közepéhez képest itt is mintegy két héttel korábban kezdődött a szüret. A szőlőt leginkább alföldiek veszik.
Kevés, de kiváló minőségű szőlő termett az idén az Egri borvidéken; a száraz-meleg időjárás miatt a szokásos szeptember közepéhez képest mintegy két héttel korábban kezdődött a szüret – tájékoztatta pénteken az MTI-t az Egri Hegyközségi Tanács hegybírája. Miközben a beérett szőlő mennyisége még a tavalyinál is mintegy 20 százalékkal kevesebb, addig a termés átlagos mustcukorfoka 19,5-es, ami mintegy 1,5 százalékkal haladja meg egy átlagos évjáratét – közölte Tarsoly József. Elmondta: a nagy meleg miatt nagyon korán szüretelnek és a várakozások szerint szeptember végéig be is takarítják a szőlőt az 5 ezer hektárnyi ültetvényt gondozó borvidéken.
A termésátlag a tavalyi hektáronkénti 70 mázsával szemben 50-60 mázsa, viszont még a magasabb savtartalmú szőlőfajták mustcukorfoka is eléri a 17-18-as értéket, a muskotályos fajtáknál pedig a 20-at is meghaladja. Ennek alapján igen jó évjárat lesz a 2012-es – fűzte hozzá. Ugyanakkor a felvásárlói árak nem nőttek a termés csökkenésének arányában. A muskotályos fajtákat kilónként 120 forintért, az egyéb fehér szőlőket 100-110 forintért, a kékszőlőket pedig 100 forint körül viszik a felvásárlók, ami, mintegy 10 százalékkal magasabb ár, mint az elmúlt évben.
Szomorú jelenség, hogy a termés nagy részét nem Egerben dolgozzák fel, hanem alföldi felvásárlók veszik meg, vagyis nem egri, hanem alföldi bor készül az egri szőlőből – mondta Tarsoly József.