Mindig annyit fejlesztünk, amennyit a lehetőségeink megengednek. Másfél hektárról indultunk, ma tartunk negyvenhatnál.
„- Jött a rendszerváltás, amikor minden megváltozott. Szepsy István például felhagyott a tömegtermeléssel, és arról lett híres, hogy radikális hozamcsökkenést hirdetett meg a birtokán.
- A kijózanodás évei voltak azok. Egészen mást vártunk ugyanis a rendszerváltástól. Azt reméltük, lesz tőke, lesz támogatott magántermelés. Ám 1990-ben megint szétrombolódott egy termelési struktúra, és nem lett helyette semmi.
- Vagyis tőke az volt, de csakis szőlőtőke formájában?
- Úgy kezdtük kiépíteni a kapitalista gazdaságot, hogy nem volt hozzá se pénz, se piac. Azt sem tudtuk, hogyan szerezhetnénk meg a pénzt vagy a piacot.
- Az előállítási tudás legalább megvolt.
- Még az se.
- Az se? Mondja ezt Szepsy István?
- Sokkolt bennünket a változás. Hozzászoktunk az irgalmatlan mennyiségű bor előállításához. (...)
- És a szőlő vagy Szepsy István jött ki hamarabb a rendszerváltás sokkhatása alól?
- A szőlőknek több időre volt szükségük. Máig érzem a fájdalmat, ahogyan rá kellett bírni a tőkéket a hozamcsökkenésre. Néhány szőlő el is pusztult, a megmaradtak viszont hihetetlenül életerősek.
- Jelenleg negyvenhat hektáron foglalkozik szőlővel. Át tudja látni mindet?
- Mindig annyit kell átlátni, amennyi van. Nyilván van egy határ, de ezt a negyvenhatot sem egyedül művelem. Vannak munkatársaim, és foglalkozik velük a családom is. A szőlőművelés közös munka, közös felelősség és gondoskodás.
És mi a helyzet a tizenhét hektár parlaggal?
- Pihen a föld. Várakozik. Nagyon sok pénz kellene ahhoz, hogy művelés alá vegyük. Apránként lépdelünk. A mi cégünk soha nem kapott állami támogatást. Igaz, bankhitelünk sincs. Mindig annyit fejlesztünk, amennyit a lehetőségeink megengednek. Másfél hektárról indultunk, ma tartunk negyvenhatnál. Jelenleg hat területen folynak az előkészületi munkák, a Királyban, a Szent Tamáson, az Urbánban, az Úrágyán, a Sarkadon, az Újhegyen és a Dorgóban. De nem sietünk. Kivárunk. Ráadásul oda kell figyelni a szabályzó környezet folyamatos változásaira is. Az unió ugyanis még mindig támogatja a tőkekivágásokat, a magyar kormány viszont nem támogatja a kihalt szőlők újratelepítését. S hogy mondjak is egy példát a jelenlegi átgondolatlan gazdasági szabályzókra: a közelmúltban büntettek meg 20 százalék illetékkel egy birtokösszevonás célú cseréért - miközben a birtokösszevonás célú vásárlást az állam 20 százalékos értékben támogatja. Így mi 40 százaléktól estünk el.”
Az Udvari Kamaraszínház igazgatója szerint ma ugyanolyan félelmetes dolgok történnek, mint 1919-ben, csak akkor a kommunizmus, most a globalizmus és a félreértelmezett liberalizmus terjed vírusszerűen. Ezért nem lehet elégszer elmondani: ha a múltunkat nem ismerjük, a jelenben is bárki birka módjára vezethet minket.
A miniszterelnök arról beszélt: készülnünk kell arra, hogy rengeteg olyan újítás, felfedezés, találmány, kísérlet várható a jövőben, ami megpróbál az ember számára élhető közeget teremteni élhetetlen területeken.
Nyíltan ukránpárti tiszás jelöltet támogat Hódmezővásárhely polgármestere.
Stefano Sutti szerint az Európai Bizottság a jog kreatív értelmezésével egyre több mindenre terjeszti ki a hatáskörét, a szubszidiaritás és a tagállamok rovására.
Eli Sharabi megdöbbentő őszinteséggel beszélt a Mandiner újságírójának, arról a 16 hónapról, amely során szó szerint a földi poklot élte át.
A Tisza elnöke inkább tekinthető egy kontrollfüggő mikromenedzsernek, aki nem látja a fától az erdőt.
Nem tetszett neki a kérdés.
Furcsa dicséret érkezett a baloldali laptól: kénytelenek voltak leírni, hogy a „Harc Európa lelkéért” konferencia mindent visz a jobboldali körökben. A sikernek azonban ára van: az antifa fenyegetések és a városvezetés gáncsoskodása miatt a szervezők kénytelenek titkolni a helyszínt.
