A történelem terhe

Azok a kultúrák életképesek, amelyek őszintén fel tudnak háborodni saját eltűnésük gondolatán.

Áldott, békés karácsonyt kívánunk a Mandiner olvasóinak.

Azok a kultúrák életképesek, amelyek őszintén fel tudnak háborodni saját eltűnésük gondolatán.


Képmutatásból, dühből, arroganciából, kollektív bűnösségből soha nem lesz egy kultúra, ezért nemzeti egység sem.


Akik szerint bármely nép, nemzet kultúrája alávaló és alsóbbrendű, nos, azok nácik. Ocsmány, undorító, eltakarítandó nácik.


A Gutenberg-galaxisnak nincs vége, sőt éppen a tiktokozó tizen- és huszonévesek adhatnak neki új lendületet. A Z generáció olvasási és kultúrafogyasztási szokásairól Kiss-Kozma Georginát, az MCC Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettesét, a Szociológia Műhely kutatótanárát kérdeztük.


Elmagyarázta azt is, hogy a kultúra feladata az ő meglátásában mi is.


Az elmúlt másfél évtizedben – a mindenkori kivételek előtt bár tisztelegve – kormányzati szinten ilyen drága Palikkal voltunk kultúraügyekben körül véve.


A fizikai törvények, amelyek eddig gyanúsan fideszes pártkatonának tűntek, hirtelen beléptek a kormányzati valóságba is.


A mezőgazdaságban, azon belül is az állattartásban és a kertészetekben elvégzendő munkák nem túl népszerűek.
