Hollán Sándor 100 művéből, és régi mesterek további 20 munkájából nyílik kiállítás a Szépművészeti Múzeumban A fa útja címmel.
A fa útja címmel a Franciaországban élő Hollán Sándor 100 művét láthatja a nagyközönség a Szépművészeti Múzeum kiállításán 2011. november 29–től 2012. február 5–ig. A kiállítás Hollán munkái mellett régi mesterek, így Camille Corot, Claude Lorrain, Theodore Rousseau, Nicolas Poussin munkáját is bemutatja.
Hollán Sándor 1956-ban hagyta el Magyarországot, azóta Franciaországban él. A párizsi École Nationale Supérieure des Beaux–Arts festőműhelyében Chapelain–Midy–nél tanult, majd ezt követően az École Nationale Supérieure des Arts Décoratifs grafikai szakán szerzett diplomát. Évente több hónapot a természetben töltött, szemlélődéssel, rajzzal, festészettel töltve idejét. Fő motívuma a fa, amelyhez többnyire tussal vagy szénnel rajzolt sorozatképekben közelít – írja a Kultúra.hu.
A kiállítás azt mutatja be, hogyan alakult ki a mester és a fák – mintegy húsz languedoc–i fa – között egy élő kapcsolatrendszer ezernyi formai változata. Az útvonal anyagának címszavai: A mozgás–forma–tér. Erők, ritmusok. Formák. Színek. Mélységek. Újjászületés.
Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a gyöngybetűkkel megírt jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát. .
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Nem a két csapat játéka láttán zokogott a 49 éves Alessandro Giallatini, akit alig tudtak megvigasztalni.
