Pintér Béla elmondta: társulata Szutyok című előadásához kellékként használt árpádsávos zászló eladására Vona Gábor személyesen adott engedélyt.
Pintér Béla, a nevét viselő színtársulat vezetője a 168 Órának adott interjúban a Szutyok című darabbal kapcsolatban elmondta: „Az előadásunkhoz szükségünk volt egy árpádsávos zászlóra, egyik kollégám a Magyarok Házában próbálta beszerezni, onnan átirányították egy üzletbe, ahol megkérdezte tőle az üzletvezető, hogy mire kell”. Pintér szerint amikor a boltos megtudta, mire kell a zászló, felhívta Vona Gábort, hogy megkérdezze, eladhatja-e a zászlót színháznak.
Pintér kollégája a telefonban vázolta a Jobbik elnökének a darab történetét, melynek végén a romagyűlölővé és gárdistává váló Szutyokot nevelőapja bedobja a kemencébe. „Vona Gábor hümmögött kicsit, majd azt mondta: hát jó” - mesélte Pintér, aki szerint még így is tartottak a szélsőjobbos támadásoktól. A színész-rendező elmondta azt is, hogy tudta, hogy erős hatást váltanak majd ki a gárdista jelképek, ám nem érezte direktnek ezek használatát.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
„Mi vagyunk többségben ebben a városban, és sajnos nem érzem, hogy Romániában élnék” – árulta el a problémáját az illető.
Ha ugyanis nem írjuk meg napról-napra a hazugságait, ha nem mutatunk rá, hogy gyakorló elmebeteg, akkor vajon mi történik? Akkor az történik, hogy megnyeri a választást.
A román-magyar gazdasági együttműködés egy újabb lendületet kap.
