Egy olasz kutató azt állítja: a világ leghíresebb festményéhez Leonardo egyik fiúinasa állhatott modellt. Gian Giacomo Caprotti, aki Salai néven vált ismertté, 1490-től évekig dolgozott a mesterrel.
Silvano Vinceti olasz művészettörténész úgy véli, Leonardo da Vinci több művének, köztük a Keresztelő Szent János című festménynek és a Mona Lisának is a Salai néven ismertté vált Gian Giacomo Caprotti lehetett a modellje. Salai 1490-től évekig dolgozott inasként a mesterrel.
A szakember felhívta a figyelmet a Mona Lisával való hasonlóságra, amely az orr és a száj esetében szerinte teljesen egyértelmű. Elmélete egy, már korábban is létező teóriát erősít meg; Vincenti szerint a mű elkészültének különböző szakaszaiban más-más ihlette meg Leonardót, a festmény pedig tele van szimbolikus utalásokkal.
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A New Yorkban élő Kiss Emil úgy érezte, Magyarországon a helye a méregdrága képeknek.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
