Bemutatták a Szépművészeti Múzeum földalatti bővítésének végleges tervét. Az új föld alatti tér, benne fogadó- és előadóterekkel és az új kiállítási csarnokkal 2012-ben egy nagyszabású Cézanne-tárlattal nyit majd.
„Az Országos Tervtanács támogatja a Szépművészeti Múzeum bővítésének módosított tervét is, így az új látogatófogadó központ és időszaki kiállítótér kialakítása 2011 elején megkezdődhet” - mondta el Baán László, az intézmény főigazgatója. A bemutatott látványtervek szerint a lépcső sértetlen marad. Sem a támfalában, sem mellette nem lesz új bejárat. A múzeum előtt épülő, föld alatti bővítményt a térről két helyen lehet majd megközelíteeni, a tervező a kőburkolat helyett pedig visszatért a tervei közt korábban is megjelent, légiesebb, üvegfalú változathoz, és szabályos lett az építmény kubusa is.
Az intézmény főigazgatója emlékeztetett arra: a korábbi elképzelés - főleg az épület homlokzati lépcsőjébe tervezett bevágás - vitákat váltott ki, ezért kérték az építészt a tervek újragondolására. Baán László elmondta: a több mint nyolc ezer négyzetméteres Hősök Tere Látogató és Turisztikai Központ 90 százalékban uniós forrásokból épül meg; a csaknem 4 milliárd forintos beruházás jövő év elején kezdődhet, majd az új szárny 2012-ben fogadhatja az első látogatókat.
A megnyitást egy reprezentatív Cézanne-kiállítással ünnepli az intézmény. Az igazgató szólt arról is, hogy mivel a korábbi tervek szerint az építkezés már megkezdődött volna, nyárra nem kötöttek le időszaki kiállításokat, szeptemberben azonban két tárlat is nyílik a Szépművészeti Múzeumban; az egyik Gustav Klimtet és a bécsi szecesszió mestereit, a másik Fernando Botero életművét mutatja be.
A mérnöki tudás és a mesterséges intelligencia legjavát rakják bele Szaúd-Arábia presztízsvárosába; a 170 kilométer hosszú mesterséges városban egy Magyarországnyi lakos él és dolgozik majd.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Átnevezték az orosz költőkről elnevezett utcákat az ukrán fővárosban.
