Gróf Széchenyi István politikus, író, polihisztor, közgazdász és közlekedési miniszter. Eszméi, működése és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtőjévé vált. A hazai politika egyik legkiemelkedőbb alakja volt, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása egyaránt fűződik.
Három kötetben is leírta reformprogramját: a Hitel, a Világ és a Stádium címűekben. Emellett számos tett bizonyította elkötelezettségét: a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása, a Lánchíd megépítése, a Duna és a Tisza szabályozása a gőzhajózás érdekében, a lóversenyzés, a lótenyésztés, a modern malomipar és a vasútépítés előmozdítása. 1860. április 8-án „karosszékében ülve, átlőtt koponyával találtatott”.
Idén országszerte különböző rendezvényekkel, programokkal, irodalmi pályázatokkal emlékeznek meg a 150 éve elhunyt „legnagyobb magyarról”, a főműsorokat a Széchenyi-emlékbizottság szervezi. Februárban megrendezték a Széchényi-bált, a központi ünnepséget pedig a gróf halálának napján, április 8-án, Nagycenken tartják, ahol a Széchenyi-kastély áll – ami jelenleg Széchenyi István Emlékmúzeumként üzemel. Az idei Nemzeti Vágtát is a gróf szellemiségében rendezik meg, továbbá Budapesten, Szegeden, Nagykanizsán és szinte az összes nagyobb településen lesznek ünnepségek.