A néző szenvedjen

„El kell érni, hogy a néző a lehető legjobban szenvedjen” - hangzott Alfred Hitchcock filmrendező ars poeticája. A londoni zöldségkereskedő fia mérnöknek tanult, a filmmel feliratok tervezése kapcsán került kapcsolatba. Gyorsan rátalált a feszültség fokozásán alapuló, borzongató thriller műfajára, ihletet gyakran a gyilkossági ügyek bírósági tárgyalásaiból merített. 1929-ben ő készítette az első sikeres angol hangosfilmet, majd olyan klasszikus darabokat forgatott, mint Az ember, aki túl sokat tudott, a 39 lépcsőfok, a Londoni randevú. Legelső tengerentúli munkája, A Manderley-ház asszonya 1940-ben elnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat.

Hitchcock több mint 50 filmje három fő téma köré rendeződött. Az első: egy ártatlanul megvádolt embernek kell megtalálnia a valódi tettest (39 lépcsőfok, Idegenek a vonaton, Őrület, Észak-északnyugat). A második: a férfit egy bűnös asszony elcsábítja, majd tönkreteszi vagy megmenti (Zsarolás, A Manderley-ház asszonya, Szédülés). A harmadikban a gyakran pszichopata gyilkos személyére csak a cselekmény kibontakozása során, lassan derül fény (A gyanú árnyékában, Hátsó ablak, Psycho). A sorból kilóg a Madarak, az ismeretlen okokból az emberre támadó állatok motívuma számos utód fantáziáját ihlette meg.

Előszeretettel választott szőke színésznőket, főként Grace Kellyt és Tippi Hedrent. „A szőkék a legjobb áldozatok, olyanok, mint a frissen hullott hó, amelyben látszanak a véres lábnyomok” - vélekedett. Valóságos rögeszméje volt Freud, filmjeit telezsúfolta szimbólumokkal, fóbiákkal. A nézőket ráhangolta a félelemre, a feszültség fenntartása érdekében új látószögeket és kameramozgásokat talált ki, bonyolult vágásokat, sejtelmes filmzenét, meglepő hanghatásokat alkalmazott. Hitchcock nevéhez fűződik a „suspense” elnevezésű feszültségteremtő eszköz, mely megkülönbözteti filmjeit az addigi thrillerektől. A negyvenes évektől minden filmjében cameózott. Öt jelölést kapott az Oscar-díjra, de csupán 1968-ban az Irving G. Thalbergről elnevezett produceri életműdíjat kapta meg. 1980-ban II. Erzsébet angol királynő lovaggá ütötte, nem sokkal később, április 29-én halt meg.