Ungár Péter a Reakcióban: Az Európai Parlament kontraszelektált társaság
Mi lesz az LMP-vel a Csárdi-ügy után? Mit gondol Magyar Péterről és rajongóiról? Merre tovább, zöldmozgalom? Mi várható az amerikai elnökválasztáson?
Kacsoh Dániel Megadja Gábort és Tősér Ádám filmrendezőt kérdezte Tusványoson.
Nyitókép: a szerző felvétele
Kacsoh Dániel moderálásával arra kereste Megadja Gábor, a Századvég Alapítvány kutatóintézeti igazgatója és Tősér Ádám filmrendező a választ, hogy mi az a kultúra, és hogy az egyáltalán kié. Pontosabban, hogy mi a kultúra 2024-ben?
Tősér kifejtette, hogy minden, ami körülvesz minket, része a kultúránknak: a ház, a ruha, frizura és minden, amit mi alkottunk és az mások számára látható. Megadja szerint is kiterjesztett módon kell értelmezni a kultúra fogalmát.
A kultúra a mindennapi élet, az, hogy hogyan viszonyulunk egymáshoz. Vagyis az ember alkotta világ.
Majd kifejtette, hogy nem szereti a kultúrharc kifejezést.
Tősér felidézte, hogy a szocializmusban volt egy kultúrharc, mivel a magyar kultúrát tudatosan próbálták átalakítani, aminek részeként elvették az ünnepeket és új ünnepeket adtak. Szerinte ez volt a kultúra agresszív letámadása, s az a baj, hogy a rendszerváltás után ezt nem próbálták teljesen visszarendezni. Úgy vélte, napjainkban is maradtak olyan elnevezései egyes köztereknek, amelyek méltatlanok, és leszögezte:
Meg kell szabadítani a kultúránkat a megszállás alól.”
Megadja elmondta, mindig volt olyan, hogy a meglévőt lecserélték, gondoljunk csak a francia forradalomra. Amerikában a gazdaság helyett, a kultúrában akartak forradalmat végrehajtani, ezért elfoglalták az egyetemeket és oktatás helyett ideológiát kezdek tanítani. Mindezt úgy, hogy áldozati csoportokat alakítottak ki.
Vannak olyanok, akik a kultúra ellen harcolnak. Olyanok is kellenének, akik meg mellette teszik ezt.”
Kacsoh Dániel kérdésére, hogy van-e olyan, hogy fideszes kultúra, Tősér, a Blokád film rendezője kijelentette, hogy „ez röhejes”. A problémát ő abban látja, hogy többen akarnak megélni a kultúrából, mint amennyit a kultúra el tud tartani. S egyesek ezt ideologizálják.
„Hülyeség az, hogy Fideszes kultúra!” – fogalmazott Megadja, aki szerint magyar vagy esetleg európai kultúráról érdemes beszélni.
A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy a Blokád című film egy híd szerepét tölti be, amely összeköti a generációkat és a politikai oldalakat.
Tősér kijelentette, problémás, ha a napi politikában megnyilvánul egy művész. Szerinte a műalkotásoknak is időállóknak kell lenniük.
A kultúra össze kéne kösse az embereket.
–mutatott rá.
Megadja erre azt mondta, hogy undorító, amikor a kultúra úgy akar nevelni, mint egy kalapács, és a a woke-ot hozta fel példának.
A moderátor megkérdezte, hogy kinek a dolga a kultúrát kifizetni: az államnak, a fogyasztónak vagy az üzleti világnak?
A beszélgetők abban egyetértettek, hogy a magyar piac olyan kicsi, hogy az állam finanszírozza a kultúrát. És ismét kijelentették, hogy Magyarországon nem kultúrharc van, hanem „kenyérharc”.
A beszélgetést a Blokád film ébresztette gondolatokkal zárták, amikor Tősér kijelentette, hogy
Göncz Árpádnak semmi keresnivalója a magyar hősök között.
Ebben mind a hárman egyetértettek.
Kacsoh Dániel kollégánkkal az előadás előtt készült interjú itt nézhető meg: