Sulyok Tamás szerint a mandátumát megszüntető alkotmánymódosítás nincs összhangban a jogállamisággal

Semmiképpen sem nevezhető a jogállamisággal összhangban álló megoldásnak az Alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslat, amely megszüntetné a jelenlegi köztársasági elnök megbízatását – jelentette ki Sulyok Tamás köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.

A Magyar Péter miniszterelnök által bejelentett, több közjogi méltóság – köztük a köztársasági elnök – elmozdítását célzó lépésekkel kapcsolatos kérdésre Sulyok Tamás hangsúlyozta: Magyarországon a köztársasági elnök jogállását az Alaptörvény határozza meg.

A köztársasági elnököt érintő alkotmánymódosítási javaslat „egyetlen mondattal intézi el a hivatalból való eltávolítás kérdését”. 

 – fogalmazott Sulyok.

Vitathatónak nevezte azt is, hogy Magyar Péter „szégyenletes és elfogadhatatlan módon” a korábbi kormány „bábjának” nevezte. Rámutatott: soha nem volt sem párttag, sem politikus. A Fidesz kormányzása alatt ugyanakkor élt vétójogával, és aláírta a jelenleg kormányzó Tisza Párt által elfogadott törvényeket is. Sulyok Tamás szerint a miniszterelnök kettős mércét alkalmaz, mert „nem látna problémát abban, ha valamelyik Tisza-párti politikus vagy akár valamelyik jelenlegi kormánytag lenne a következő köztársasági elnök”.

Az államfő szerint 

Felmerül a kérdés, hogy „ez az erő nem söpri-e el a nemzetközileg elismert és megkövetelt jogállamisági elveket, valamint a valódi képviseleti demokráciát is” – jegyezte meg.

Figyelmeztetett: a kormánypárt „valóban hatalmas támogatást kapott, ami sok mindenre feljogosítja”, ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy nem lehet mindent megtenni pusztán azért, mert az technikailag lehetséges.

Az új Alaptörvényről indítandó társadalmi egyeztetéssel kapcsolatban Sulyok Tamás úgy fogalmazott: látható, hogy „széles körű és határozott társadalmi igény mutatkozik például az elnöki tisztség politikai átértelmezésére”.

A lengyel–magyar kapcsolatokról szólva az államfő elismerte: az elmúlt években feszültségek alakultak ki a két kormány között, ő azonban arra törekedett, hogy „ez a kapcsolat mindig fennmaradjon, és a magyar, valamint a lengyel nép továbbra is két jó barát maradjon”. Felidézte: márciusban Karol Nawrocki lengyel elnökkel együtt ünnepelte a magyar–lengyel barátság napját a lengyelországi Przemyślben és Budapesten, múlt héten pedig Poznańban közösen emlékeztek meg az 1956-os poznani munkásfelkelés 70. évfordulójáról. Sulyok Tamás meggyőződését fejezte ki, hogy a lengyelek és a magyarok közötti „történelmi barátságot semmilyen esetleges véleménykülönbség, illetve a pártok és kormányok közötti feszültség nem képes megrontani”.

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert