MCC-s szakértő: Ijesztő jelentés született a Németországban terjedő extremizmusról

Június 30-án mutatta be Alexander Dobrindt belügyminiszter és Sinan Selen, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) elnöke az alkotmányvédelmi jelentést 2025-ről, és tényleg az a helyzet, hogy 60 ezer bűntettet regisztráltak a német hatóságok extremista háttérrel, miközben nagyjából a tettleges elkövetések száma is 10 százalékkal növekedett – mondta el Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója az InfoRádióban. Az MCC szakértője hozzátette: két csoportot kell megkülönböztetni, a szélsőjobboldali, illetve a szélsőbaloldali csoportosulások által elkövetett bűneseteket.

• A szélsőjobboldali bűnesetek száma 37 ezer, és ebből 1395, ahol tettlegességre kerül sor.
• A szélsőbaloldali esetek száma alacsonyabb, 8133, és ebből 856 tettlegességre került sor.

A tendencia aggasztó, növekvő, a szélsőjobboldaliaknál 4 százalékkal, a szélsőbaloldali eseteknél összesen 40 százalékkal, és a tettlegességig fajuló bűntetteknél összesen 10 százalékkal – hangsúlyozta a szakértő az Inforádiónak.

Például idén januárban – ami már nincs benne az idézett 2025-ös statisztikában – történt a nagy terrortámadás a Vulkán-csoport által, amikor szabotázzsal áramkimaradásokat okoztak, és ennek következtében meghalt egy ember Berlinben. De a tettlegesség konkrétan azt is jelenti, amikor az utcán megtámadnak valakit: felgyújtják, megverik, kirabolják, kifosztják, szóval ilyen dolgokra kell gondolni – magyarázta Bauer.

Itt főleg Iránra, Oroszországra, Kínára kell gondolni, ezeket az országokat nevesíti is ez a jelentés. Úgy mondják, hogy Németországban tavaly 36 ezer kibertámadás történt, de valószínűleg sokkal több, mert egy csomó mindenről nem is tudunk, és az esetek nagyjából fele mögött Oroszország állhat – hangsúlyozta, hozzátéve: itt állami struktúrák destabilizálásáról van szó, befolyást próbálnak gyakorolni a német közbeszédre, közviszonyokra, politikára – olvasható az Inforádió honlapján.

Oroszország beépített embereket keres, akik végrehajtják ezeket a szabotázsakciókat, destabilizálják a struktúrákat, és utána ejtik őket, azaz feláldozhatóvá teszik őket. Oroszországot már korábban is megvádoltak ilyen lépésekkel. Az interneten is különböző dezinformációk terjednek, olyan információkkal próbál a külföldi hírszerzés Németországban előrelépni, hogy destabilizálják a politikai viszonyokat. Arra is gondolnak, de ezt egyértelműen nem mondják ki, hogy

Itt mindig az AfD-t próbálják ebbe belemosni, ami nem teljesen állja meg teljesen a helyét – vélekedett a szakértő, aki szerint bizonyára vannak az AfD 60 ezer tagja között olyan emberek, akik esetleg kapcsolatokat építenek ki, vagy ápolnak külföldi hírszerzőkkel,

A harmadik jelenség, hogy a marokkói, a pakisztáni vagy akár az iráni hírszerzés Németországban egyre nagyobb aktivitást fejt ki az ott élő ellenzékiek felderítésére.

Amikor egy csomó menekült vagy migráns érkezik ezekből az országokból, akkor vannak köztük olyanok is, akik nem szimpatizálnak az ottani rezsimmel, és ezekre is már szemet vetettek ezek a titkosszolgálatok – mondta Bauer Bence, aki szerint „úgy lehet megfogalmazni a német alkotmányvédelmi hivatal jelentését, hogy

Bauer Bence szerint beszédes, hogy a belföldön tapasztalható extremizmus egyre inkább arra hivatkozás, abból táplálkozik, hogy „meg kell védeni a társadalmat a negatív, extremista erőktől”. A baloldali extremizmus úgy érvel, hogy a jobboldali, náci veszély ellen kell fellépni, míg a jobboldali extremizmus hasonlóan azzal érvel, hogy fel kell lépni az antifákból induló veszély ellen. Így

– vélekedik a szakértő. 

A kérdésre, hogy mi az a néhány intézkedés, amit a német kormánynak meg kellene hoznia, azt mondta:

„Úgy gondolom, hogy a belföldön tapasztalható esetek bűntételeit jelentősen növelni kell. Szerintem a német büntetőjog, a büntető-végrehajtás, a büntetőeljárások lassúsága, liberális hozzáállása nem bír elrettenő erővel, hatásosabb, nagyobb bűntételeket kell kimondani, törvénybe iktatni. De ez Németországban nehéz, hisz egy fekete–vörös nagykoalíció van az országban, és a szociáldemokraták nem érdekeltek abban, hogy restriktív büntetőjogot alkalmazzanak. Ők úgy gondolják, hogy a baloldalról érkező gondolatok, akár az extremizmusba fajuló gondolatok is bizonyos mértékben megengedhetőek, és egyébként is a liberális büntetőpolitika hívei. Ez egy nagy politikai nehézséget okoz a jelenleg regnáló német kormánykoalíciónak” – állította Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjú alább megtekinthető:

(Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer)