Nem harcoló csapatokat kéne küldenie Nagy-Britanniának Ukrajnába – erről Boris Johnson egykori brit kormányfő beszélt a BBC-nek. Johnson volt az, aki meggyőzte 2022-ben Zelenszkijt arról, hogy folytatnia kell a háborút.
Boris Johnson volt miniszterelnök szerint az Egyesült Királyságnak és szövetségeseinek azonnal nem harcoló csapatokat kellene Ukrajnába küldeniük, hogy „megnyomják a gombot” Vlagyimir Putyin orosz elnök fejében. Johnson a Sunday with Laura Kuenssberg című műsorban, a hadsereg volt vezetőjével, Tony Radakin admirálissal együtt nyilatkozva elmondta, hogy a csapatokat békés régiókba kellene küldeni, nem harci feladatokra. „Ha van tervünk a háború utáni csapatok bevetésére, miután Putyin kegyeskedett tűzszünetet kötni, akkor miért ne tennénk meg most?” – mondta.
Az Egyesült Királyság kormánya jelenleg partnereivel együttműködve egy „szövetséget” tervez, amelynek célja az ukrajnai béke és stabilitás fenntartása, de csak akkor, ha sikerül megállapodni a háború befejezéséről. A háború negyedik évfordulója előtt néhány nappal Johnson, aki az invázió idején miniszterelnök volt, azt is elmondta, hogy a konfliktus megelőzhető lett volna, ha a nyugati szövetségesek nagyobb figyelmet fordítottak volna Putyin növekvő agressziójára és a Krím 2014-es annektálására. Johnson és Sir Tony felidézték azt a pillanatot, amikor Oroszország 2022. február 24-én megszállta Ukrajnát, valamint a háború első napjait, amikor meghozták a döntést Volodimir Zelenszkij elnök támogatásáról.
Az Egyesült Királyság kiterjedt támogatása ellenére egyetértettek abban, hogy a nyugati szövetségesek túl lassúak és óvatosak voltak Ukrajna támogatásában.
Az elmúlt négy évben a szövetségesek gyakran hónapokig egyeztettek, mire beleegyeztek Zelenszkij elnök által kért fegyverek küldésébe. Johnson szerint a óvatosság emberéleteket követelt. „Mindig feleslegesen halogattunk” – mondta.
„Végül megadtuk az ukránoknak, amit kértek, és valójában ez mindig az ő előnyükre és Putyin hátrányára szolgált. Úgy értem, az egyetlen, aki szenved az eszkalációtól, az Putyin.” Hozzátette: „Ha a háború után, miután Putyin kegyeskedett tűzszünetet kötni, katonákat küldhetünk a helyszínre, akkor miért ne tennénk meg most? Csak hogy tisztázzuk: ez az ukránok döntése, és ezek az emberek nem harci feladatokra lennének ott, ugye? Arra a kérdésre, hogy ez azt jelenti-e, hogy az Egyesült Királyság és más európai szövetségesek csapatait most Ukrajna biztonságos részeire kellene küldeni, hogy ”megnyomják a gombot", így válaszolt:
Igen, úgy gondolom, ha hajlandóak vagyunk ezt megtenni a fegyverszünet keretében, ami természetesen minden kezdeményezést, minden hatalmat Putyin kezébe ad, akkor miért ne tennénk meg most?
„Nincs logikus ok, amiért ne küldhetnénk oda békés földi erőket, hogy kifejezzük támogatásunkat, alkotmányos támogatásunkat egy szabad, független Ukrajna iránt. Ez politikai kérdés. Arról van szó, hogy Ukrajna szabad ország-e vagy sem. Ha Oroszország vazallus állama, amit Putyin akar, akkor nyilvánvalóan Putyin dönti el, ki jöhet az országába. Ha nem, akkor az ukránok döntik el.”
Nyitókép: NurPhoto via AFP
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Többfrontos támadást indítottak a héten a magyar kormány intézkedéseivel szemben: a Tisza Párt megszüntetné a rezsicsökkentést, Brüsszel pedig – Magyar Péterék egyetértésével – a védett üzemanyagárak azonnali eltörlését várja Orbán Viktoréktól. A kijevi jegybank is hasonló húrokat penget, és fokozatos rezsiemelést jósol Ukrajnában a fűtési szezon utánra.
Az ukránok két amerikai választáson is engedték, hogy a demokraták eszközül használják őket Donald Trump és a republikánusok ellen.
A béke mellett érvelt XIV. Leó pápa.
Dmitrij Medvegyev szerint az EU a NATO-nál is ellenségesebb katonai szövetséggé alakulhat át.
Éjjel-nappal működő hivatalos csatornát indít az ukrán külügy, amely „szisztematikusan tesz közzé tényeket a magyar propaganda cáfolatára”.
Denisz Kuzmin szerint az uniós tagállamok „nagyon mélyen és aktívan részt vesznek az Orbán elleni választási kampányban”.
Az MSZP egykori országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: „A rendkívüli idők rendkívüli döntéseket követelnek.” Cserébe komoly kérdések merültek fel a Tisza állítólagos támogatottsága kapcsán.
