Manfred Weber szavai ismét megerősítették: az Európai Unió békeprojektből geopolitikai katonai szereplővé kezd átalakulni

Január 30-31-én az Európai Néppárt (EPP) vezetői Zágrábban tartottak zárt ajtós találkozót, amely után Manfred Weber, a Néppárt elnöke arról beszélt, hogy a megváltozott globális erőviszonyok miatt az Európai Uniónak stratégiai irányváltásra van szüksége.

Weber szerint ennek része lenne a Lisszaboni Szerződés „hatékonyabb végrehajtása”, különösen a minősített többségi szavazás kiterjesztése a kül- és biztonságpolitikában, ami jelentősen csökkentené az egyes tagállamok – főként a kisebb országok – vétójogát és szuverenitását. A Néppárt elnöke továbbá sürgette a az EU kölcsönös védelmi záradékának (42.7 cikk) gyakorlati alkalmazását, az európai védelmi ipar integrációját, közös fegyverbeszerzéseket és katonai döntéshozatalt. Mindezt szorosan összekapcsolta Ukrajna folyamatos pénzügyi és katonai támogatásával az Oroszország elleni háborúban. 

Stefán Csabát, a Magyar Külügyi Intézet kutatóját arról kérdeztük, ha Weber kijelentései megvalósulnának, annak ilyen hatásai lennének az Európai Unió egészére, illetve Magyarországra nézve. 

Elvehetik-e Magyarországtól a vétót?

A szakértő elmondta, a minősített többségi szavazás kiterjesztésével jelentősen csökkenne a kisebb tagállamok mozgástere, így Magyarországé is, hiszen ebben az esetben az országok súlya is számít népességarányosan. 

„Ha egy-két nagyobb tagállam összeáll, könnyedén tud másokkal blokkoló kisebbséget alkotni, ám ez az alacsonyabb lélekszámú országok számára bőven nem elegendő” – magyarázta, és hozzátette, ez azt jelentené, hogy adott esetben Szlovákia, Csehország és Magyarország összefogása sem lenne elegendő a vétóhoz. Hangsúlyozta, a jelenlegi, konszenzusos rendszer nagy előnye, hogy Magyarország egyedül is képes megakadályozni bizonyos intézkedéseket, ha azok szembe mennek a nemzeti érdekekkel. 

Ugyanakkor megjegyezte, a Lisszaboni Szerződés mélyebb értelmezése nem teszi lehetővé, hogy az EU egyik pillanatról a másikra átálljon a minősített többségi szavazás rendszerére a külpolitika terén. 

– emlékeztetett. 

A mostani helyzetre levetítve Magyarország érdekei elsősorban az Ukrajnával kapcsolatos álláspontja tekintetében sérülnének. A minősített többség bevezetésével a magyar kormány sem Ukrajna uniós csatlakozása, sem a háborúban álló ország pénzügyi támogatása kapcsán sem tudná érvényesíteni érdekeit. 

Stefán Csaba elismerte, bár Ukrajna támogatása mellett vannak olyan külpolitikai törekvések, amelyek terén egy-egy tagállam vétója miatt nem történhet előrelépés – ilyen például a Nyugat-Balkán országok csatlakozásának kérdése –, napjainkban, amikor az uniós vezetők a vétójog megszüntetéséért szólalnak fel, az általában a magyar – vagy néha szlovák - vétó ellen szól. Ezért is került az utóbbi időben terítékre a minősített többségi szavazás bevezetésének a lehetősége. 

Európa rákényszerült a fegyverkezésre

Újabban egyre több helyről halljuk, hogy az Európai Unió egy békeprojektből egy geopolitikai katonai szereplővé kezd átalakulni, jelentette ki Stefán, aki szerint az EU-ban egyre több területen jelenik meg a katonai dimenzió, ami eddig nem volt jellemző. 

„Eddig például az innováció területén az Európai Unió semmilyen olyan intézkedést nem támogathatott, amely a védelemmel kapcsolatos, ám a következő költségvetéssel ez várhatóan változni fog” – magyarázta, és hozzátette, az Unió bizonyos szempontból rá van kényszerítve a katonai kiadások növelésére, és arra, hogy központi szinten foglalkozzon a védelem és a hadiipar kérdésével. 

– idézte fel. 

Hozzátette, Manfred Weber kijelentéseinek a hátterében az is állhat, hogy egy, a NATO-val párhuzamosan működő védelmi struktúrát próbálnak kiépíteni az Európai Unión belül. „Tehát ő komolyan gondolja, hogy védelmi szempontból függetlenedni szeretne az amerikaiaktól” – mondta a szakértő, aki szerint Weber mondandójának politikai üzenete is volt, hogy az EU ne feltétlenül csak a NATO-ra támaszkodjon védelmi téren. 

Lehetséges-e uniós szinten a közös katonai döntéshozatal?

Ugyanakkor, mivel az Európai Unió nem egy katonai szervezet, és nem is föderálisan működik, EU-s szintű együttműködésről csak a védelmi ipari kiadások, beszerzések és a hitelfelvétel terén beszélhetünk. 

– jegyezte meg.  

Bár közös hadsereg nem szerveződik, de tagállami szinten minden ország rohamos mértékben igyekszik növelni saját haderejét. Sok országban – egyelőre még önkéntes alapon – ezt a sorkatonaság bevezetésével igyekeznek megvalósítani. 

„A nagyobb tagállamok első körben önkéntes alapon próbálják rendbe hozni meglehetősen silány állapotú és lélekszámú hadseregüket, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak az európai kontinens védelmében” – magyarázta Stefán, aki szerint előfordulhat, hogy pár éven belül kiderül: az önkéntes sorkatonaság nem hozta el a kívánt eredményt, és bevezetik a kötelező sorkatonaságot, ami komoly társadalmi vitához vezetne. 

Hangsúlyozta, a legtöbb nyugat-európai országban azt kommunikálják, hogy egy esetleges külső, orosz támadás miatt van erre szükség, és ezért van szüksége Európának minél több katonára. 

Manfred Weber a hétvégén az EU kölcsönös védelmi záradékának (42.7 cikk) gyakorlati alkalmazásáról is beszélt, ennek kapcsán arról kérdeztük a kutatót, előfordulhat-e, hogy Ukrajna gyorsított csatlakozása után ezeket a katonákat az ukrán frontra vezényeljék. Stefán Csaba hangsúlyozta, ezt a kérdést jelenleg csupán elméleti szinten lehet fontolóra venni, Ukrajna ugyanis nem valószínű, hogy teljes jogú tagállamként csatlakozzon az unióhoz, anélkül, hogy előtte valamifajta békemegállapodást ne kötne Oroszországgal. 

 Az én véleményem szerint ugyanakkor elképzelhetetlen egy olyan gyorsított csatlakozás, már csak a vétó miatt is, amelyben Ukrajna rövid távon belül teljes jogú taggá válna” – foglalta össze. 

Összességében Manfred Weber hétvégi kijelentéseivel kapcsolatban kiemelte, hogy ezek a Néppárt elnökének álláspontját képviselik, de ez nem jelent teljes konszenzust a tagállamok között. Megjegyezte, a zágrábi találkozón Friedrich Merz például úgy vélekedett, az intézményi reformok még várhatnak, előtte a sürgősebb gazdasági problémákat kellene megoldani.

Nyitókép: JOSE JORDAN / AFP