Már a legtekintélyesebb amerikai diplomáciai lap is arról győzködi az ukránokat: adjanak fel területet a békéért

A legtekintélyesebb amerikai külpolitikai folyóirat, a Foreign Affairs „Ukrajna elveszti a háborút” címmel közölt nagy elemzést, amelyben amellett érvel, hogy Ukrajna számára egy kompromisszumos béke – területi veszteségekkel – lehet az egyetlen reális kiút. Az írás szerint négy évvel Oroszország teljes körű inváziója után a Trump-adminisztráció is arra ösztönzi Kijevet, hogy „fájdalmas területi engedményekbe” egyezzen bele a béke érdekében.

A cikk felidézi, hogy egy, az Axios által elsőként ismertetett béketervezet alapján a Krím, valamint Donyeck és Luhanszk teljes régióját de facto orosz területként ismernék el, és Moszkva megtartaná a Herszon és Zaporizzsja megyék megszállt részeit is. Volodimir Zelenszkij elutasítja az ország területi integritását sértő megoldásokat, ám a lap szerint a harctéri realitások nem mellette szólnak.

Ukrajna elveszti a háborút a számok tükrében

A Foreign Affairs szerint bár Ukrajna hősies ellenállást tanúsít, ez nem változtat azon a tényen, hogy vesztésre áll. Oroszország az 1991-es határokon belüli ukrán terület közel egyötödét ellenőrzi, és a 2023-as sikertelen ukrán ellentámadás is azt mutatta, hogy Kijevnek csekély esélye van ezek visszaszerzésére. Igaz, Moszkva az elmúlt három évben mindössze egy százaléknyi további területet foglalt el, ráadásul jelentős veszteségek árán, ám ez nem változtat az erőviszonyokon. Oroszország népessége és erőforrásai jóval nagyobbak, ami lehetővé teszi számára, hogy hosszú évekig folytassa a háborút.

A veszteségek aránya is Ukrajna számára kedvezőtlen. 2025 végéig az orosz halottak száma meghaladhatja a 200 ezret, míg ukrán oldalon több mint 87 ezer elesettet és közel 86 ezer eltűntet tartanak nyilván. Bár abszolút számban Ukrajna veszteségei kisebbek, a népességarányos teher jóval nagyobb: 

A 25–54 év közötti férfiak körében Ukrajna 1–2 százalékos veszteséget szenvedett el, míg Oroszország esetében ez az arány 0,5–0,7 százalék. A Foreign Affairs szerint ez hosszú távon fenntarthatatlan különbség.

A toborzás terén is jelentős eltérés látható. Oroszország főként szerződéses, önként jelentkező katonákkal harcol, és nem küldi a frontra a sorkatonákat. Ukrajna ezzel szemben nagymértékben támaszkodik a sorozásra. A létszámhiány és a dezertálások miatt egyre keményebb módszereket alkalmaznak a havi 30 ezer fős toborzási cél eléréséhez. A cikk külön kiemeli a „buszifikáció”, vagyis a kényszersorozás gyakorlatát, amikor férfiakat az utcáról minibuszokkal visznek toborzóirodákba. 

Fegyverzet terén is jelentős az orosz fölény. 2025-re az orosz harckocsik száma közel ötszöröse az ukránokénak, a gyalogsági harcjárművek és páncélozott szállítók aránya több mint három az egyhez:

• Oroszország 670 vontatott tüzérségi eszközzel rendelkezik Ukrajna 543 darabjával szemben, 
• az önjáró tüzérség, a rakéta-sorozatvetők és a mozsarak terén pedig többszörös a különbség, 
• harci repülőgépből Oroszországnak 163, Ukrajnának 66 áll rendelkezésére. 

A lap szerint még a raktáron lévő, régebbi eszközöket nem számítva is legalább kétszeres az orosz fölény a legtöbb kategóriában. Mindezek alapján a Foreign Affairs arra a következtetésre jut, hogy a jelenlegi körülmények egy kompromisszumos béke irányába tolják Ukrajnát, amely szükségszerűen magában foglalja ukrán területek feladását. A lap álláspontja szerint a harctéri realitások és az erőforrások aránya miatt Kijevnek nincs elegendő ideje és kapacitása a teljes területi visszafoglalásra.

Nyitókép: Henry NICHOLLS / AFP