Hatalmas előrelépés volt a tárgyalások megkezdése, de egy év után sem hajlandóak kompromisszumot kötni a felek.
A négy évvel ezelőtt orosz invázió óta az orosz-ukrán béketárgyalások több szakaszban zajlottak, a kezdeti majdnem békétől, a hosszú patthelyzeten át az amerikai vezetésű béketárgyalásokig. Egyre több szakértő bízik benne, hogy hamarosan véget érhet a háború.
Az orosz-ukrán háború elején, mikor nyilvánvalóvá vált, hogy az oroszok nem tudják elfoglalni Kijevet, a két fél tárgyalásoka kezdett Törökországban.
Magas szintű találkozók zajlottak Antalya és Isztambul városában. Megszületett az „Isztambuli Kommuniké” tervezete, amely Ukrajna semlegességét és biztonsági garanciákat tartalmazott.
A tárgyalások azonban összeomlottak, miután Boris Johnson brit miniszterelnök kitartásra bíztatta Zelenszkijt, aki a bucsai eseményeketet követően kijelentette: „a népírtás vádja ellehetetleníti a párbeszédet.”
A nyugati biztatásra az ukránok ettől kezdve a kompromisszum nélküli győzelmet kezdték hirdetni, és Zelenszkij 2022 végén bemutatta 10 pontos tervét, amely a teljes orosz kivonulást tartalmazta.
Közel másfél éves csönd következett, amely során a nyugati országok nem akartak, és nem is próbáltak béketárgyalásokat kezdeményezni Ukrajna és Oroszország között.
Emlékezetes módon Orbán Viktor békemissziót hirdetett és ellátogatott Moszkvába és Kijevbe is, amely a brüsszeli vezetés felháborodását váltotta ki.
2024 nyarán még sorra is került egy nagy békecsúcsra Svájcban, amire azonban az oroszokat meg sem hívák.
Donald Trump amerikai elnök beiktatása után az Egyesült Államok felvette a békekötő szerepét. Az elnök a kampánya alatt hírhedten megígérte, hogy egyetlen nap alatt véget vet a háborúnak.
Trump sokakat meglepve kitartónak bizonyult a békekötéssel kapcsolatban.
Trump és Putyin már 2025 februárjában telefonon egyeztettek, majd amerikai és orosz delegációk találkoztak Szaúd-Arábiában. Ez elsőre a nyugati szövetségesek felháborodását váltotta ki. Ezt követően sorra került Volodimir Zelenszkij ominózus fehér házi látogatására, amely során az ukrán elnököt szinte kidobták az Ovális Irodából, miután felbosszantotta az alelnököt, majd az elnököt is. Trump később elsimította a viszályt.
2025. augusztus 15-én került sor a Putyin–Trump csúcstalálkozóra Alaszkában, amely azonban csalódást jelentett az amerikai fél számára. Azóta is sok a spekuláció, hogy Trump tárgyalója Steve Witkoff félreértette az oroszok szándékait, és ezért téves elvárásokkal ment az elnök a találkozóra. Ezt az is megerősíti, hogy Witkoff különleges megbízott mellé az elnök delegálta Jared Kushnert, a vejét, aki aktív szerepet játszott az amerikai béketervben,
Miután kiszivárgott ősszel az oroszokkal leegyeztetett amerikai béketerv, az ukránok és az európaiak felháborodtak, és elérték, hogy az amerikaiak elvessék azt, így tárgyalás újra megrekedt.
Ekkor felmerült egy budapesti békecsúcs lehetősége, amit Trump meg is hirdetett majd néhány nappal későb lefújta azt.
A legutolsó tárgyalásokra februárban, Genfben került sor, és a hírek szerint hamarosan jöhet a következő forduló.
A két fél közül az ukránok azok, akik némileg engedtek a feltételeikből Az ukrán vezetés sokáig ragaszkodott hozzá, hogy még a Krímet is vissza fogják foglalni. A legutóbbi nyilatkozatokban azonban egyre nagyobb hangsúly került a biztonsági garanciákra. Az amerikaiak felvetették, hogy csak akkor adnak garanciát, ha Ukrajna területi kompromisszumot köt.
Az oroszok álláspontja szerint nyerésre állnak, ezért úgy gondolják, hogy nem kell engedniük a saját szigorú feltételeikből.
A legfontosabb orosz feltételek a következők:
Az európai álláspont szerint az oroszokat „rá kell kényszeríteni” a békére, többek között szankciókkal és a ukrán hadsereg támogatásával.
Donald Trump ez év júniusát tűzte ki a békekötés határidejének.
Ezt is ajánljuk a témában
Tóth Máté energiajogász szerint az Európai Unió vezetése megint fordítva ül a lovon, és figyelmen kívül hagyja az ok-okozati összefüggéseket.
Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Az elemző szerint világosak az erőviszonyok és az ezzel kapcsolatos megfontolások a Tisza elnökének cselekedeteiben.
Nem maradtak kérdőjelek.
A színfalak mögött elképesztően veszélyes geopolitikai kötélhúzás zajlik.
„Olyan kormányt akar, ami beengedi az Unióba. A Fidesz nem ilyen, a Tisza pedig ilyen” – jelentette ki Czepek Gábor.
Országjárásra indult a miniszterelnök, Kaposváron óriási tömeg fogadta.
Nagy-Britannia az utóbbi napokban komoly konfliktusba keveredett az Egyesült Államokkal.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kifogásolta, hogy az európai országok mindenképp fenn szándékoznak tartani a jelenlegi ukrán rendszert.
Nem maradtak kérdőjelek.
Rámutatott az elemző.
