Megvan az áttörés! Az Európai Bizottság zöld utat adott Magyarországnak a pályázati pénzekhez
A Magyar Kutatási Hálózat és a kormány erőfeszítései meghozták a gyümölcsüket.

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
Egy bíró érvénytelennek nyilvánított egy válást, mivel azt egy konzervatívok által kinevezett bíró hirdette ki.

Januárban Giżycko városában egy elvált pár a szokásos papírmunkáért ment a bíróságra, hogy megosszák vagyonukat. Ehelyett azt mondták nekik, hogy az állam szemében soha nem váltak el – számolt be a Politico.
Az ügy lényege, hogy Tusk EU-párti kormánya elutasította a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) kormány által 2015 és 2023 között kinevezett egyes bírák döntéseit.

A giżyckói bíró úgy döntött, hogy a házaspár eredeti válási ítélete jogilag „nem létezik”, mert azt az egyik olyan bíró írta alá, akit a korábbi igazságügyi miniszter, Zbigniew Ziobro által kidolgozott reformok keretében neveztek ki.
Nem világos, hogy hány hasonló ítélet létezik Lengyelországban, de a szám hatalmas lehet. Az országban évente körülbelül 57 000 válás történik, és több tízezer rutinügyet, köztük válásokat is, azok a kinevezett bírák dönthettek el, akiknek most törvénytelennek mínősítik a kinevezését.
Kinga Skawińska-Pożyczka, a varsói Dubois i Wspólnicy ügyvédi iroda ügyvédje szerint a döntés hibás és fellebbezés útján meg kell semmisíteni, azzal érvelve, hogy a vagyoni vitát kezelő bíróságnak nem kellett volna megkérdőjeleznie a végleges válási ítélet érvényességét. „A Giżycko-ítéletet kivételnek kell tekinteni, nem szabálynak” – mondta.
Mások azonban arra figyelmeztettek, hogy még az elszigetelt ítéletek is szélesebb körű következményekkel járhatnak.
Egy rendszer, amely tömegesen kezdi megkérdőjelezni saját ítéleteit, már nem is rendszer”
– mondta Bartosz Stasik, a wrocławi ügyvédi iroda ügyvédje. „Senki sem akarja azt mondani több ezer embernek, hogy válásuk, örökségük vagy ítéletük nem létezik – de minden lavina egyetlen kővel kezdődik.”
A vita középpontjában a Nemzeti Igazságügyi Tanács (KRS) áll, amely a bírák kinevezéséért felelős szerv. 2017-ben Ziobro Jog és Igazságosság kormányzata átírta a szabályokat, így a parlament, és nem a bírák választották ki a tagok többségét. Több száz bírót neveztek ki vagy léptettek elő az új rendszer alapján, köztük olyanokat is, akik mindennapi ügyeket, például jelzálogkölcsönöket, hagyatékokat és válásokat kezelnek.
Ziobro szerint a döntés azt mutatja, hogy a kormány hajlandó „valódi káoszt és anarchiát” okozni, hogy aláássa reformjait, még ha ez a hétköznapi emberek életének tönkretételét is jelenti.
Nyitókép: Ludovic MARIN / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
A Magyar Kutatási Hálózat és a kormány erőfeszítései meghozták a gyümölcsüket.
