„Ezzel dicsekszik” – Orbán Viktor lerántotta a leplet a tiszások rezsicsökkentés ellenes mesterkedéséről (VIDEÓ)

A kormányfő népnyúzó intézményként határozta meg az energiaszektor bizonyos szereplőit.

Az elemzés rámutat: amit Németországban és Ausztriában írnak Magyarországról és az Orbán-kormányról, az elsősorban politikai irányelveket követ.

Magyarország átfogó aktuálpolitikai helyzetképéről adott jelentést a NiUS német online médium, amelyben a szerző rámutatott, amit Németországban és Ausztriában írnak Magyarországról és az Orbán-kormányról, az elsősorban politikai irányelveket követ, és kevés köze van egy olyan ország valóságához, amelynek Németország sokkal tartozik.
A lapnál többek között a gazdaság, a munkaerőpiac, a családtámogatások, a sajtószabadság és a migrációs politika kapcsán is összefoglalták a tényeket. Mint írják, az Orbán-kormány 2010 óta hozott vállalkozásbarát intézkedéseinek, köztük a 15 százalékos egykulcsos jövedelemadónak és a mindössze 9 százalékos társasági adónak köszönhetően az aktív adófizetők száma 1,8 millióról (2010) 4,5 millióra emelkedett 2025-re. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) ugyanebben az időszakban 13 ezer amerikai dollárról 25,9 ezer dollárra nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta 10,8 százalékról (2010) 4,4 százalékra (2025) csökkent. A tényeket további adatokkal is alátámasztja, átfogó képet ad a hazai viszonyokról.

A családtámogatásokkal kapcsolatban kiemeli, Magyarországon akár 10 millió forint összegű babaváró támogatás is igényelhető – kamatmentesen, ha a hitel futamidején belül gyermekek születnek, több gyermek esetén a hitelösszeg egy része vagy egésze elengedhető.
A szülők családi adókedvezményben részesülnek, amely jelentősen csökkenti az egy gyermekre jutó adóköteles jövedelmüket, és 2025 októberétől a háromgyermekes anyák mentesülnek a jövedelemadó alól.
A sajtószabadság és média sokszínűségét illetően a cikk hangsúlyozza, a nyugati médiában megjelenő állításokkal szemben a magyar közvélemény megítélését nem kizárólag a kormányhoz közeli médiumok határozzák meg.
A kormányt kritizáló médiatermékek összesen körülbelül 4,44 millió embert érnek el, míg a kormányhoz közeli média körülbelül 3,1 milliót.
A felnőttek körülbelül 71 százaléka rendszeresen használ kormánykritikusnak minősített médiát, míg 64 százalékuk fér hozzá kormányközeli forrásokhoz. A kormányt kritizáló médiaplatformok száma 2010 óta 36-ról 61-re nőtt.
Ezt is ajánljuk a témában

A kormányfő népnyúzó intézményként határozta meg az energiaszektor bizonyos szereplőit.

Németországgal ellentétben, amelynek határait Merkel kancellár 2015-ben mindenki előtt megnyitotta, a magyar kormány kötelességének tekinti az Európai Unió külső határainak védelmét az illegális bevándorlással szemben. A részben Merkel egyoldalú fellépése által okozott bevándorlási hullám megfékezésére Magyarország körülbelül 900 millió eurós (más becslések szerint akár 1,5 milliárd eurós) költséggel kerítést épített Szerbiával és Horvátországgal közös határán. A horvátországi határkerítés elkészülte és a határ 2015. október 17-i lezárása után az illegális bevándorlók száma 24 órán belül napi több ezerről néhány tucatra csökkent, és az év hátralévő részében többnyire egyszámjegyű maradt.
Magyarország ezért is ellenséggé és célponttá vált az EU-ban, 2024-ben Magyarországot 200 millió eurós bírság megfizetésére kötelezték az uniós menedékjogi és kiutasítási jog állítólagos megsértése miatt, valamint napi 1 millió euró megfizetésére, amíg nem teljesülnek az uniós követelések – egy olyan bírság kötelezik, amelyet a magyar kormány nem hajlandó megfizetni.
Ha ideológiai szemellenző nélkül vizsgáljuk meg Orbán Viktor miniszterelnök kormányainak 2010 óta hozott intézkedéseit, gyorsan világossá válik, hogy ezek nemcsak az ország gazdasági fellendüléséhez járultak hozzá, hanem a lakosság helyzetének jelentős javulásához is vezettek. Igaz ez minden releváns területen, a munkaerőpiactól és a családpolitikától kezdve a lakhatásig. Továbbá a kormány hatékonyan védi az országot az illegális bevándorlástól, így egyetlen magyar állampolgárnak sem kell félnie az állítólagos „menedékkérők” támadásaitól, akik évente 50 ezer erőszakos áldozatot követelnek Németországban.
Az összeállításban arra is kitérnek, hogy a Tisza párt megalakulásával új ellenfél lépett a porondra, az áprilisi választások tehát változott a kihívó. A korábbi választási ciklusokban, amelyekben a széttagolt baloldali ellenzéknek esélye sem volt Orbánnal és a Fidesszel szemben, a kormány most komoly ellenféllel néz szembe.
A pártot a korábban a Fidesz berkeiben járatos Magyar Péter vezeti, akinek erkölcsi integritását komoly kétségek övezik.
Rámutatnak, nem csak azzal vádolják, hogy családon belüli erőszakot követett el volt felesége, Varga Judit ellen, de az éjszakai klubos botránya is vírusként terjedt Magyarországon. A tiszás botrányokkal kapcsolatban a cikkben részletezik, Kollár Kinga Magyarország ellenében tett európai felszólalását, a kiszivárgott Tisza-csomag megjelenését és az orosz energiáról való leválás szorgalmazását is.
A 2026. április 12-i választás sorsdöntő lesz Magyarország számára, ha a Tisza és az EU valóban győzne, az valószínűleg Magyarország szuverenitásának végét is jelentené. Amikor az EU beavatkozik egy ország ügyeibe, elvész a szuverenitás és a belső biztonság, előbb vagy utóbb a jólétnek is befellegzik...
Ezt is ajánljuk a témában

A Tisza Párt politikusai, ha akarnák, akkor sem tudnák képviselni a nemzeti érdekeket.

Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala