„Be van kódolva egy újabb háború” – itt a hét legdurvább mondat a Baljós közelség című filmből

Kereken négy éve, hogy 2022. február 24-én Oroszország különleges hadműveletet indított Ukrajna ellen. A harcok azóta is tartanak, a halottak és sebesültek száma a jelentések szerint együttesen meghaladhatja az 1,3 millió főt. Az évforduló apropóján mutatta be a European Conservative az Uránia Nemzeti Filmszínházban az Ukrajnáról szóló, mindent leleplező dokumentumfilmjét. A Tősér Ádám rendezte Baljós közelség című alkotás mindenre kiterjedő képet ad az orosz–ukrán háborúról és Kárpátaljáról, tucatnyi megszólalóval, történésszel, nyelvésszel, és nem mellesleg a Volodimir Zelenszkij országlásáról szóló botránykönyv szerzőjével, Konstantin Bondarenkóval.

A dokumentumfilm alapvetően három részre bontható: az első, rövidebb részében kapunk egy nagyon masszív, sűrű történelmi áttekintést Ukrajna és az ukránság kialakulásáról, történelmi viszonyulásukról az oroszokhoz és persze saját magukhoz. Ebben olyan kiváló szakértők segítenek, mint az MTA-doktor Font Márta középkortörténész, Halász Iván jogtörténész, Bencze András ruszisztikus, Dupka György író, történész, valamint nyelvészek (Lebovics Viktória és Taskovics Okszana). De megszólal benne hosszabban például a Volodimir Zelenszkij rezsimjéről leleplező könyvet író Konsztantyin Bondarenko is.

A történelmi áttekintés után a személyes sorsok bemutatása és a rendszerben való számos visszaélés is terítékre kerül: kárpátaljai magyar és ukrán szereplőkkel testközelből mutatják be a jelenlegi helyzet minden borzalmát, Bondarenko pedig a mindent átitató korrupcióról is sokatmondó adatokkal szolgál.

A hét legdurvább mondat a Baljós közelség című filmből

„Az ukrán gyerekek utálják az oroszokat, az orosz gyerekek meg az ukránokat. Ezt kell nekünk most, felnőtteknek megállítanunk, mert ha nem sikerül, ez a háború 100 évig is folytatódhat” – kezdte egy kárpátaljai lakos.

„2015-től a kárpátaljai magyarság ellen országos lejáratókampány indult az ukrán országos médiában” – hangsúlyozta K. Debreceni Mihály kárpátaljai újságíró, aki azt is hozzátette, Kárpátalja úgy működött, mint egy kis Svájc, csak nem azokkal a jogokkal és nem azzal a gazdagsággal.

– mesélte egy másik kárpátaljai lakos.

„Mi, a Trianon túszai vagyunk. Kárpátalján országok jönnek-mennek, és mi mindig maradunk” – fogalmazott Dupka György történész, aki elmesélt egy megrázó történetet egy rendkívül erős honvággyal küzdő kárpátaljai fiatalról, akit hiába figyelmeztettek, hogy ne induljon el a határra, elfogták, a frontra, majd néhány hét után koporsóba került.

„Minden férfire vadásznak, mindenki veszélyeztetett, akinek nincs hivatalos papírja, hogy rokkant vagy sokgyerekes” – ecsetelte egy harmadik kárpátaljai férfi a kényszersorozások borzalmairól.

– jelentette ki Szemán László János bűnügyi tudósító.

„Egészen embertelen, hogyan képesek mások nyomorúságán, mások halálán keresztül meggazdagodni. Imádkozom, hogy ne hatalmasodjon el a harag a szívemben” – erősítette meg egy kazincbarcikai születésű kárpátaljai pap.

Fotó: képmentés/Baljós közelség