Az aranybudi-botrány folytatása: Zelenszkij átrendezi a kirakatot, de a nagytakarítás után csak még több kérdés marad

Kijevben egyszerre próbálnak rendet vágni és új lapot nyitni, de a kettő nem mindig jár együtt. Zelenszkij elnök az elmúlt hetekben látványos személycseréket indított el a kormányban, a védelmi apparátusban és a titkosszolgálatoknál is: 

• menesztették a védelmi minisztert, 
• új vezetőt kapott a tárca, 
• leváltották az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetőjét, 
• miközben az energetikai poszt körül is nyílt parlamenti vita alakult ki. 

Mindez arra utal, hogy a korábban fegyelmezetten működő parlamenti háttér már nem magától értetődő.

A Mandiner is megírta, hogy az ukrán parlament menesztette Denisz Smihalt a védelmi miniszteri posztról. A döntést 265 képviselő támogatta, jóval túllépve a szükséges küszöböt. Smihal kevesebb mint fél évet töltött a minisztérium élén, pedig előtte öt éven át Ukrajna miniszterelnöke volt, így aligha mondható politikai újoncnak.

Az elnök a Telegramon még meg is köszönte Smihal munkáját, hangsúlyozva, hogy „pontosan ilyen rendszerszintű megközelítésre” van szükség az energetikában. Csakhogy a parlament ezúttal nem követte vakon az elnöki szándékot.

A szavazás során mindössze 210 képviselő támogatta a jelölést, jóval kevesebb, mint a szükséges 226 voks. Több kormánypárti képviselő egyszerűen nem szavazott, ami a háború kitörése óta szokatlan jelenségnek számít. Egy kijevi politikai elemző ezt úgy értékelte: 

A Reuters szerint a háttérben a kormánypárton belüli fegyelem lazulása és az egyre erősödő elégedetlenség húzódhat meg, különösen az energetikai szektor körüli korrupciós vádak miatt.

Zelenszkij új védelmi minisztere és a digitális fordulat ígérete

Miközben Smihal sorsa bizonytalanná vált, a védelmi tárca élére új ember érkezett. A Deutsche Welle beszámolója szerint Mihajlo Fedorov lett Ukrajna új védelmi minisztere, Zelenszkij ajánlására. Az elnök a döntést előre megindokolta, hangsúlyozva, hogy az ukrán hadseregnek minden eddiginél nagyobb technológiai kapacitásra van szüksége.

– írta az elnök, hozzátéve, hogy Oroszország előnye a csapások méretében és intenzitásában rejlik, amire Ukrajnának gyorsabb fejlesztésekkel és új fegyvertípusokkal kell válaszolnia. Fedorov mindössze 34 éves, és ezzel Ukrajna eddigi legfiatalabb védelmi minisztere lett. Politikai pályája szorosan összefonódik Zelenszkij felemelkedésével: már a 2019-es elnökválasztási kampányban is kulcsszerepet játszott, majd a Digitális Transzformáció Minisztériumának élén maradt több kormányátalakítás után is. Nevéhez fűződik a Diia és a Diia.City elindítása, amelyek az ukrán e-közigazgatás zászlóshajóinak számítanak.

Egy politikatudós szerint Fedorov eddig „az egyik kevés olyan minisztériumot vezette, amely valóban kézzelfogható eredményeket ért el”. Mások viszont arra figyelmeztetnek, hogy a védelmi minisztérium egészen más terep.

– hangzott el egy kritikus vélemény. A LIGA.net szerint több parlamenti képviselő kifejezetten kockázatosnak tartja Fedorov kinevezését egy teljes háborús időszakban. Egy védelmi bizottsági tag úgy fogalmazott, hogy ez „más csapatot és új reformok keresését” jelenti, ami békeidőben lehetne esély, de háborúban komoly rizikó.

Egy kormánypárti képviselő szerint a váltás azt jelzi, hogy Ukrajna elmozdulna a szovjet típusú hadseregtől egy modernebb, drónokra épülő modell felé. A kritikusok viszont arra figyelmeztetnek, hogy a védelmi tárca problémáinak jelentős része nem digitalizálható. Mobilizáció, ellátás, beszerzés, minőségellenőrzés – ezek mind olyan területek, ahol egy miniszternek „minden egyes rossz minőségű konzervért” felelősséget kell vállalnia.

Titkosszolgálati tisztogatás magyarázat nélkül

A személycserék nem álltak meg a minisztériumoknál, a politikai rotáció elérte az egyik legérzékenyebb területet is. Az ukrán parlament leváltotta Vaszil Maljukot, az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetőjét, a döntést 235 képviselő támogatta. 

A hromadske beszámolója szerint az eljárás módja komoly visszatetszést váltott ki az ellenzékben. Több képviselő kifogásolta, hogy a parlament honlapján nem jelentek meg a leváltást alátámasztó anyagok, és semmilyen érdemi indoklás nem hangzott el arra vonatkozóan, miért vált szükségessé Maljuk eltávolítása. 

Tovább fokozta az ügy súlyát, hogy Maljuk nem jelent meg a parlamentben a szokásos, leváltás előtti beszámolóra. Ez különösen szokatlan lépésnek számít egy olyan tisztség esetében, amely a háborús időszakban kulcsszerepet játszik az állambiztonság fenntartásában. A hromadske szerint az eljárás gyorsasága és az indoklás hiánya még a korábban fegyelmezettnek tartott parlamenti működéshez képest is kirívó volt . A döntést nemcsak politikusok, hanem katonai körökből érkező hangok is kritizálták. Amikor az újságírók erről kérdezték Volodimir Zelenszkij elnököt, a válasz szűkszavú és határozott volt:

Ez a mondat gyakorlatilag lezárta a vitát, miközben nem adott választ arra, miért éppen most, miért éppen így és miért indoklás nélkül történt meg a titkosszolgálat vezetőjének leváltása. Maljuk később megerősítette, hogy elhagyja posztját, de azt is jelezte: az SZBU rendszerében marad, és „világszínvonalú aszimmetrikus különleges műveleteken” fog dolgozni, új megbízatásának részletei azonban egyelőre ismeretlenek.

Arany vécé és a rendszer valódi arca

Mindezek a változások nem függetleníthetők attól a korrupciós botránytól, amelyről a Mandiner novemberben részletesen beszámolt. A Die Welt szerint Zelenszkij egyik régi üzlettársa, Timur Mindics környezetében dollárkötegeket és egy arany vécét találtak, miközben százmilliók tűntek el állami energetikai szerződésekből.

A botrány különösen kínos volt, mert Mindics éveken át az elnök belső köréhez tartozott, és a nyomozás nyilvánosságra kerülése után Zelenszkij egyetlen éjszaka alatt próbálta az elnöki hivatal alá rendelni a korrupcióellenes szerveket. A közfelháborodás végül visszalépésre kényszerítette.

A mostani személycserék így sokak szemében nem pusztán reformok, hanem kényszerű politikai tűzoltás részei. Zelenszkij technológiát, drónokat és új arcokat ígér – de a háttérben továbbra is ott maradnak a botrányok, a magyarázat nélküli döntések és az egyre hangosabb kérdések.

Nyitókép: JOHN THYS / AFP