Most izzadhat Zelenszkij: saját képviselői lázadtak fel ellene

A Kyiv Independent megírta, hogy „a teljes körű háború kitörése óta azonban a törvényhozás függetlensége, jogkörei és társadalmi támogatottsága látványosan megkopott.” Mint kifejtették, „a képviselők elleni büntetőeljárások szinte mindennapossá váltak”, egy ukrán politikai megfigyelőszervezet vezetője szerint „a legutóbbi választások óta közel hetven parlamenti képviselő ellen emeltek vádat”. 

Mindezt úgy, hogy „közben a kormánypárt – amely papíron stabil többséggel rendelkezik – egyre nehezebben tudja biztosítani a szükséges szavazatokat”, ugyanis a Zelenszkij-féle a Nép Szolgája pártnak például két napjába telt, mire két kulcsminisztert meg tudott választatni: „a frakció mindössze a szükséges voksok körülbelül kétharmadát tudta felmutatni.” 

 – nyilatkozta a Kyiv Independentnek Volodimir Arijev, az ellenzéki Európai Szolidaritás képviselője.

Felemlegette a lap ennek kapcsán, hogy bár Ukrajna formálisan parlamentáris–elnöki köztársaság, Zelenszkij vezetése alatt „a hatalom egyre inkább az elnöki hivatalban összpontosul”.

Bajok az energiaügyi miniszteri poszt körül

A Kyiv Independent megírta, hogy Zelenszkij nehezen tudott jelöltet állítani az energiaügyi miniszteri posztra, mégpedig – a lapnak nyilatkozó képviselők szerint – azért, mert 

Zelenszkij pedig egy szép lépéssel át is lépett a parlamentjén, s gyakorlatilag úgy nevezte ki Denisz Smihalt védelmi miniszternek, Mihajlo Fedorovot pedig egy másik kulcspozícióra, hogy azokat a parlament még hivatalosan nem hagyta jóvá.

Rohamosan fogy Zelenszkij hátországa

Egy ilyen horderejű döntés elfogadásához legalább 226 szavazatra van szükség. A 2019-es választások után Zelenszkij pártja még alkotmányozó többséggel, 254 mandátummal rendelkezett. Az évek során azonban egyre nehezebbé vált a kellő számú szavazat összegyűjtése, a háború kitörése óta pedig több képviselő lemondott vagy kilépett a frakcióból.

A háború kezdete óta Zelenszkijék sokszor nem elvi alapon szerveződő frakciókra, hanem üzleti érdekek mentén együttműködő csoportokra, a feloszlatott oroszbarát Ellenzéki Platform maradványaira, illetve alkalmanként a korábban erős Batkivscsina pártra támaszkodott a döntések átviteléhez, a cikk szerint.

A Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal január 14-én nyilvánosságra hozott hangfelvételei állítólag azt mutatják, hogy Timosenko arra utasította képviselőit: ne támogassák az új miniszteri kinevezéseket, hosszabb távon pedig „döntsék meg a többséget”. Timosenko tagadta a vádakat.

Egy képviselő pedig arról beszélt a lapnak, hogy Jermak menesztése óta lazább a fegyelem, és a frakció tagjai nem mindig szavaznak automatikusan az elnök akarata szerint. 

Nyitókép: Petros Karadjias / POOL / AFP