Angela Merkel megérkezett Budapestre: így fogadta Orbán Viktor (GALÉRIA)

A találkozóról készült fotókat a galériánkban tekintheti meg.

„Nem is dőlnénk be ilyen dolognak, ezt abszurdnak tartom” – üzente a korábbi német kancellár.
„Amikor mi egymással beszélünk, az mindig bizalmas, ezért nem is fogom kifecsegni ezt” – reagált Angela Merkel volt német kancellár, aki október 1-jén találkozott Budapesten a magyar kormányfővel, Gyulás Márton kérdésére, a ma nyilvánosságra hozott Partizán-interjúban. A műsorvezető arra volt kíváncsi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök volt német kollégájának is említette-e azt a meglátását, hogyha az orosz–ukrán háború kitörésekekor is ő lett volna Németország vezetője, akkor Vlagyimir Putyin nem merte volna lerohanni Ukrajnát.
Merkel utalt arra, hogy valóban beszéltek egymással Putyinnal, a visszaemlékezéseiben írt is erről, majd feltette a költői kérdést:
Ha nem lett volna koronavírus, vajon Putyin megtámadta volna Ukrajnát?”
Erre ő maga sem tudott válaszolni, mindössze annyit szögezett le tanulságként, hogy a koronavírus megváltoztatta a világpolitikát, mert a nagyhatalmak vezetői nem tudtak találkozni egymással. „Ha nem lehet találkozni, akkor új kompromisszumokat sem lehet kötni, erre a videókonferenciák nem voltak alkalmasak” – foglamazott Angela Merkel, aki szerint ez nagy hatással volt az ukrajnai helyzetre.
Kiemelte: az, hogy Putyin megtámadta az ukránokat, „megváltoztatta a helyzetünket Európában és a világban”, ennek fő okozóját pedig a Covid-járványban látja.
Ezt is ajánljuk a témában
A találkozóról készült fotókat a galériánkban tekintheti meg.
Arra a kérdésre sem tudott választ adni, hogy ő meg tudta-e volna akadályozni a háború kitörését. Ugyanakkor leszögezte:
A volt kancellár azzal kapcsolatban, hogy 2014-ben látta-e jönni az ukrajnai konfliktus eszkalációját, úgy fogalmazott:
2015-ben az oroszok egyre agresszívebben nyomultak előre Ukrajnában, (...) és akkor François Hollande, francia miniszterelnökkel úgy döntöttünk, hogy mindenképp tető alá kell hozni egy megállapodást. Ez volt az a bizonyos minszki megállapodás.”
Úgy vélte, hogy ez „minden volt, csak nem tökéletes”, az oroszok pedig nem is tartották magukat hozzá. De helyes lépés volt, hogy megkötötték, mert valamelyest mérsékelte a helyzetet ahhoz, hogy Ukrajna 2015 és 2021 között erőt tudjon gyűjteni, ami szerinte sikerült is.
Igaz, hogy ekkortól Németországban többet költöttünk védelemre, de nem tettük elég gyorsan”
– tette hozzá a volt kormányfő, aki szerint ezt most kell bepótolni.
Ismét megerősítette, hogy a további fejleményekre szerinte az gyakorolta a legrosszabb hatást, hogy nem tudtak személyesen tárgyalni Putyinnal. A végül meghiúsult, 2021-es önálló, közvetlen európai uniós tárgyalási kezdeményezések kapcsán elmondta:
az Európai Tanácsban felmerült kezdeményezést elsősorban a balti államok és Lengyelország torpedózták meg, akik attól tartottak, hogy Európa nem tud közös politikát kialakítani Oroszországgal szemben.
Merkel kiemelte:
„Most megváltoztak az idők, azt kell megnéznünk, hogyan tudjuk a lehető legalkalmasabbá tenni magunkat a békére.”
Szerinte erre akkor van lehetőség, ha Európa valódi elrettentő erőt képvisel és támogatja Ukrajnát.
Merkel nem látott hatalmas különbséget az amerikai és az európai megközelítés között, ami az oroszokkal szembeni magatartást illeti. Úgy vélte, az Egyesült Államok mindössze azért neheztelt a kontinensre, mert az európai országok nem növelték kellő ütemben a védelmi kiadásaikat, ami szerinte nem volt jogos kritika.
Orbán Viktor minidig a saját álláspontját képviselte az európai színtéren, és a magyar álláspontot is gyakran nagyon jól megindokolta. De, ami számomra fontos volt, hogy végül közös megoldásokat találtunk”
– fogalmazott a magyar miniszterelnök kapcsán a volt kancellár, hozzátéve, hogy hozzá hasonlóan, a magyar kormányfő is mindig kompromisszumokra törekedett, „különben semmit sem értünk volna el”.
Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy szerinte „az Európai Unió csak akkor működik, ha mindenki egyetért”. Még akkor is, hogyha „az egyenjogúság és a sokszínűség kérdésében eltérő véleményen vagyunk”.
Merkel nem tartotta jónak, hogy Orbán Viktor mindig az Európai Bizottságot és Brüsszelt hibáztatta a belpolitikában. Azzal kapcsolatban pedig, hogy Magyarország, a németekkel ellentétben, továbbra is importál orosz energiahordozókat, kiemelte:
Ukrajna tavaly év végéig saját területén keresztül szállított orosz gázt, egy olyan szerződés értelmében, amit akkor mi, Németország még nagyon támogattunk.”
Külön hangsúlyozta:
Azt is látni kell, hogy Magyarország más helyzetben van. Az LNG-t nem lehet olyan egyszerűen idehozni, mert nincs tengeri kijáratuk. A dolgok bonyolultabbak.”
Angela Merkel ugyan nem ért egyet a magyar miniszterelnök döntésével, hogy továbbra is orosz energiahordozókat importál, de azt elismerte:
Nagyon határozottan képviseli a magyar gazdasági érdekeket.”
Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyin trójai falova lenne az EU-ban határozottan úgy felelt:
„Nem, ez badarság. Nem is dőlnénk be ilyen dolognak, ezt abszurdnak tartom.”
A migráció kapcsán Merkel úgy fogalmazott, hogy szerinte „a demokratikus pártoknak” minden eszköze megvan arra, hogy kezeljék a problémákat, és visszaszorítsák az AfD-hez hasonló „szélsőjobboldali, vagy jobboldali pártokat”, amelyek emiatt a jelenség miatt erősödtek meg.
Szerinte az emberek többségének álláspontja az, hogy szabályozni kell az illegális migrációt és véget kell vetni az embercsempészek tevékenységének,
de nem ilyen áron, nem úgy, hogy teljesen embertelenül bánunk azokkal az emberekkel, akik itt vannak velünk”.
Ezt is ajánljuk a témában
Tízéves a modern kori Európa legnagyobb krízise, a tömeges illegális bevándorlás, erről szól a Migrációkutató Központ és az MCC szegedi konferenciája.
Szerinte az nem oldja meg a problémát, „ha az országok egymásután utasítják el őket”, és be kell vállalni a tárgyalásokat a származási országokkal, hogy közös megoldásokat keressünk.
Hangsúlyozta, hogyha vízágyúkkal verték volna vissza a bevándorlókat az európai határokról, az számára „nem lett volna európai eljárás” és elfogadhatatlannak tartott volna egy ilyen lépést.
A teljes interjú itt tekinthető meg:
***
Fotó: Angelos TZORTZINIS / AFP