Az EU új szankciói végleg elvághatják az Északi Áramlatot

Brüsszel újabb lépést tett Moszkva energetikai elszigetelése felé: már nemcsak a gázimportot, de a gázvezetékek javítását is megtiltja az EU.

Katar komoly figyelmeztetést küldött.
Katar azzal fenyegeti az Európai Uniót, hogy leállítja a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítását, ha az EU nem módosítja az új ESG-jelentési szabványokat, melyek a kényszermunka és környezetvédelmi károk elleni fellépést célozzák. Saad al-Kaabi katari energiaügyi miniszter a belga kormánynak írt levelében hangsúlyozta, hogy ha nem történnek további változtatások az irányelvben, Katar és a QatarEnergy kénytelen lesz alternatív piacokat keresni,
amelyek stabilabb és kedvezőbb üzleti feltételeket biztosítanak
– írta a Reuters.
Az új ESG-szabályozás számos szigorú követelményt támaszt, többek között az ellátási láncok teljes körű átvilágítását és a nettó zéró kibocsátás 2050-ig történő elérését. Katar szerint ez különösen problémás, mert egy ilyen átfogó ellenőrzési kötelezettség több tízezer, akár százezer beszállító vizsgálatát jelenti, miközben az ország energiaipara – hagyományosan szénhidrogénekre alapozva – rendkívül nehéz helyzetbe kerülne a klímavédelmi célok teljesítése kapcsán. Katar az LNG-export terén a világ harmadik legnagyobb szereplője, és az Európai Unióba szállított mennyisége az orosz–ukrán háború óta
az EU LNG-importjának mintegy 12–14 százalékát teszi ki.
Nem csupán Katar, hanem az Egyesült Államok is eltérő irányt képvisel az EU-hoz képest az energiaipari szabályozás terén: Donald Trump elnöksége alatt több rendeletet is kiadtak az olaj- és gázkitermelés bővítésére, amelyek enyhítik az engedélyezési és környezetvédelmi előírásokat. Ez a megközelítés ellentétben áll az uniós szigorú ESG-követelményekkel, és valószínűleg hosszú távon befolyásolja majd az EU és az USA közötti energiakereskedelmi kapcsolatokat.
Az EU ESG-irányelve 2027-től kötelezővé teszi, hogy a 450 millió euró árbevétel feletti cégek – köztük nem uniós vállalatok is – teljes körű ellenőrzéseket végezzenek az ellátási láncukban a munka- és emberi jogi, valamint környezetvédelmi előírások betartására. Ennek megszegése akár az éves globális árbevétel 5 százalékáig terjedő büntetéssel járhat. Bár Brüsszel enyhítéseket javasolt, többek között a határidők kitolását és az ellenőrzések szigorának csökkentését, Katar szerint ezek nem elegendőek. Különösen kifogásolják, hogy az irányelv előírja a vállalatok számára az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési célt támogató klímaváltozási átállási terv elkészítését, ami a katari állam és QatarEnergy számára nem elfogadható, mivel nem terveznek nettó zéró kibocsátásra törekvést a közeljövőben.
Ezt is ajánljuk a témában
Brüsszel újabb lépést tett Moszkva energetikai elszigetelése felé: már nemcsak a gázimportot, de a gázvezetékek javítását is megtiltja az EU.
A nyitókép illusztráció: MTI/EPA/Makszim Sipenkov
***