Bár a látványos diplomáciai gesztusok mögött jelenleg kevés konkrétum áll, a koordinált fellépés lehetősége – például Ukrajnában – már most fokozza a nyugati világ nyomásérzetét.
A Kína és Oroszország között látszólag egyre szorosabbá váló stratégiai partnerség komoly kihívást jelenthet a globális geopolitikai egyensúly szempontjából, különösen az Egyesült Államok és szövetségesei számára – derül ki a Portfolio szombati cikkéből.
Mint a The Diplomatico is rámutat: bár a látványos diplomáciai gesztusok mögött jelenleg kevés konkrétum áll, a koordinált fellépés lehetősége – például Ukrajnában, a Dél-kínai-tengeren vagy az Északi-sarkvidéken – már most fokozza a nyugati világ nyomásérzetét.
1. Ha a két hatalom érdekei tartósan egy irányba mutatnak, az lehetőséget teremthet arra, hogy az egyik fél konfliktusa – legyen az Tajvan vagy Ukrajna – a másik által stratégiailag „megtámogatott” legyen, amely könnyen megoszthatná a Nyugat kapacitásait katonai, gazdasági és diplomáciai szempotból is.
2. Egy ilyen tengely megerősödése egy többpólusú, versengő világrendet is előre vetíthetne, amelyben
az Egyesült Államok kénytelen lenne egyszerre két fronton, két nukleáris nagyhatalommal szemben védekezni.
Különösen veszélyes lenne mindez akkor, ha a Kína és Oroszország közötti gazdasági és hadiipari függés átcsapna tényleges katonai szövetségbe.
3. A jelenlegi helyzetben a koordináció már most is túlmutat a szimbolikus együttműködésen – a közös hadgyakorlatok, technológiai információcsere és rejtett támogatások formájában zajló együttműködés azonban egy olyan új hidegháborús szövetségi rendszer előszobája lenne, amely újraszabná a globális erőviszonyokat.
Ezt is ajánljuk a témában
Kína rekordot döntött a globális megítélésben: megelőzte az Egyesült Királyságot miközben az USA megtorpant, Európa pedig egyre kevésbé tud érvényesülni a nemzetközi versenyben.
Nyitókép: Sergey Bobylev / AFP
***
„Az, hogy nem lőnek tarkón, az a posztmodern diktatúra itt Európában, de attól ez még diktatúra” – jelentette ki a KlikkTV műsorában az egykori televíziós.
Jókedvük volt az angoloknak.
Hogy is tehetne ilyet? Egyik magyar vezető sem jelenthette ki Trianon előtt, hogy lelkesen várja a területek elvesztését.
Mráz Ágoston Sámuel a Magyar Nemzet Rapid Extra című műsorában rámutatott, hogy a koppenhágai csúcson fejtették ki először, hogy miért áll annyi uniós állam Ukrajna mellett.
A volt köztársasági elnök szerint a fosszilis energiahordozókról való leválás nem fog sikerülni atomenergia felhasználása nélkül.
Már elfogták a gyanúsítottat.
