Anna Bryłka szerint az ukrán csatlakozásba az EU úgy sétál bele, mint dodó a kihalásba.
Anna Bryłka (*1990, Koło, Lengyelország) lengyel európai parlamenti képviselő a Patrióták Európáért frakcióban politizáló Szabadság és Függetlenség Konföderáció színeiben. Jogászként és történészként diplomázott a poznańi Adam Mickiewicz Egyetemen, majd a Varsói Egyetemen szerzett nemzetközi kapcsolatokból mesterdiplomát.
Mennyiben a Konföderáció sikere Karol Nawrocki győzelme a lengyel elnökválasztáson?
Karol Nawrocki választási győzelme kizárólag azért történhetett meg, mert támogatást nyújtottak neki a Konföderáció politikusai, különösen is Krzysztof Bosak, a Szejm alelnöke és a Nemzeti Mozgalom vezetője. E támogatás nélkül, figyelembe véve Rafał Trzaskowski erősebb első fordulós eredményét, a második forduló végződhetett volna holtversennyel vagy akár a balliberális jelölt győzelmével is.
Nawrocki jelentős, bár nem elsöprő győzelme a második körben teljes mértékben a Konföderáció azon döntésének eredménye, hogy az ő jelöltségét támogatja.
Amit Lengyelországban látunk, az a patrióta erők új politikai többségének formálódása?
Lengyelország politikai tájképén egyértelműen látszik a jobboldali pártok növekvő támogatottsága, s ezzel egyetemben a baloldal támogatottságának csökkenése.
A mostani felmérések már reálisnak mutatják a Konföderáció és a Jog és Igazságosság (PiS) közös kormányzását, és minden jel arra mutat, hogy ez a tendencia folytatódik.
Nem elképzelhetetlen, hogy a mostani többpárti koalíció nem fogja túlélni a teljes parlamenti ciklust, és akár előrehozott választásokra is sor kerülhet. A Konföderáció a leggyorsabban növekedő támogatottsággal bíró pártként egy stabil jobboldali többség kulcsfontosságú pillére. A másik nagy jobboldali erő, a Jog és Igazságosság láthatóan elérte választói potenciáljának csúcsát, és mostanra már csak kisebb fluktuációkat él meg támogatottságában.
Miért nem támogatja a Konföderáció Ukrajna EU-tagságát annak ellenére, hogy a lengyel fősodor pártjai Ukrajna erős támogatói?
A lengyel politikai osztályban – ideértve a két legnagyobb pártot, a PiS-t és a Polgári Platformot (PO) – valóban nagymértékű az érdektelenség Ukrajna EU-s integrációjának potenciális hatásai iránt, legyenek azok gazdaságiak, társadalmiak vagy kulturálisak.
A Konföderációban nem csupán az aggaszt bennünket, hogy Ukrajna mezőgazdaságát átszőtték az oligarchák és a multicégek, és nem is az ukrán ipari és szolgáltatási szektornak nyújtott EU-s privilégiumok, hanem az, hogy a kijevi hatalmi struktúra változatlan, továbbra is oligarchiában és korrupcióban gyökerezik, ráadásul az állam benne ragadt a hosszú háborúban. Ezek az aggályok, egyetemben ukránok millióinak lengyelországi és környékbeli jelenlétével, arra vezetnek bennünket, hogy erősen ellenezzük Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását. Ez egyszerűen nem áll érdekünkben. Ami a többi, ezen ügyekben továbbra is kritikátlan lengyel pártot illeti: azt hiszem, hogy ők geopolitikai elkötelezettségeik rabjai, és riasztóan csekély mértékben hoznak szuverén döntéseket. Csak a Konföderáció áll ki egyértelműen Ukrajna EU-tagsága ellen.
Lát politikai akaratot bizonyos európai politikai erők, különösen az Európai Néppárt (EPP) részéről Ukrajna csatlakozási folyamatának felgyorsítására, az Ukrajna által teljesítendő feltételek felpuhítására, vagy arra, hogy Ukrajna a mezőgazdasági támogatásokhoz vagy a közös piachoz már azelőtt hozzáférhessen, hogy teljes jogú taggá válna?
Sajnálatos módon igen valószínűnek tartok egy ilyen forgatókönyvet.
Ebben a kontextusban az Európai Unió a mauritiusi dodóra emlékeztet, egy hatalmas élőlényre, amely természetes ragadozók híján elvesztette védekező ösztöneit, és az ember megjelenése után nem sokkal kihalt.
Ukrajna gyorsított integrációja a bevándorláspolitika és a Green Deal után az EU harmadik kollektív önszabotázsát jelenti. Meggyőződésem, hogy a legtöbb európai politikai párt nem viseltetik az eljövendő generációk jóléte iránt aggodalommal és előrelátással. Ennek üdvös kontrasztja az Európai Parlamentben a Patrióták Európáért frakció keretében végzett munkánk. Ott valóban barátok között érezzük magunkat.
Milyen politikát kellene az EU-nak Ukrajna kapcsán folytatnia?
Az Ukrajnával való együttműködés mostani kereteit le kell bontani és teljesen újra kell gondolni. Olyan keretek kellenek, melyek stabil feltételeket biztosítanak a fejlődéshez az európai gazdák és vállalkozók számára. Egyszerűen fogalmazva: Europe first. Ennek eléréséhez az Európai Néppárt, a baloldal és az Európai Parlament liberális frakcióinak szövetségét meg kell törni, és egy új, minimum semleges koalíciót kell teremteni. Emellett fokozatosan újra be kell vezetni a vétójogot az Európai Bizottság által most monopolizált területeken.
És természetesen azonnal ki kell lépnünk a „halálos triászból”, melyet az ukrán integráció, a tömeges migráció és a Green Deal jelent.
Legőszintébb meggyőződésem, hogy az Európai Unió önmaga legádázabb ellenségévé vált.
Nyitókép: AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Nem lesz 5 százalékos GDP-arányos katonai költés sem most, sem a közeli, sem a távoli jövőben, ezt mindenki tudja. Kohán Mátyás írása.
Méghozzá Orbán miatt – ilyen valószínűleg még nem fordult elő a történelemben. Mutatjuk a részleteket!
A cél, hogy a pilóta nélküli rendszerek a védelem egyik kulcselemévé váljanak.
A tervezet a jelenlegi formájában nemcsak Magyarország, hanem más tagállamok szerint is elfogadhatatlan.
Röviden: Szent Kinga felmenőinek összessége volt minden tekintetben. Nizalowski Attila írása.
Sok baj van Brüsszellel Arthur Krön szerint.
„Alattomos és romboló belső ellenség”, az ország saját félautokratikus vezetése. De írtak még ennél is durvábbat, mutatjuk!
A baloldali-liberális média sem szorgoskodik Berg Dániel botrányos ügyének feltárásával.
Pedig mindkét meccsben benne volt az iksz.
