Végül persze nem a szíve lágyult meg az ukrán elnöknek, hanem nagyon nagy a baj.
Az ukrán parlament szerdán megszavazta a kettős állampolgárság lehetőségét: az új törvény célja, hogy „hazacsábítsák azokat, akik elmenekültek, vagy elköltöztek” Ukrajnából – számolt be a Politico. A parlament döntése lehetővé teszi, hogy a menekültek megtartsák ukrán állampolgárságukat, sőt, azt is, hogy a külföldön élő ukrán származású személyek állampolgárságáért folyamodjanak. A kormány bízik benne, hogy az emberek élni is fognak ezzel a lehetőséggel.
Ez a döntés fontos lépés volt annak érdekében, hogy helyreállítsuk és fenntartsuk a kapcsolatot a több millió külföldön élő ukrán emberrel”
– írta Olekszij Csernyiszov, a nemzeti egységért felelős miniszter a Facebookon.
A törvényjavaslatot még tavaly augusztusban terjesztette a parlament elé Volodimir Zelenszkij. A kormánynak most következő lépésként össze kell állítania azon országok listáját, amelyek állampolgárai jogosultak lesznek a kettős ukrán állampolgárság megszerzésére. A törvény egyszerűsíti a külföldön született ukrán szülők gyermekei, valamint a házasság révén állampolgárságot szerző ukránok esetében is az eljárást.
Az ukrán állampolgárságot igénylő külföldieknek ukrán nyelvi, történelmi és alkotmány ismereti vizsgát kell majd letenniük.
A törvény megkönnyíti továbbá az országért harcoló külföldi önkéntesek számára az ukrán állampolgárság megszerzését.
Az úgynevezett „agresszor államok” és az Ukrajna területi integritását el nem ismerő országok állampolgárai nem lesznek jogosultak a kettős állampolgárságra, derül ki a cikkből.
Az ukrán törvény eddig tiltotta a kettős állampolgárságot, ami a kárpátaljai magyarokat is érintette. A Válaszonline-on alig több mint egy hete megjelent interjúban az ukrán elnök még „illegális kárpátaljai útlevélosztásról” beszélt a kárpátaljai magyarság esetében. Hangsúlyozta, ezt a tendenciát már a háború előtt sikerült megakadályozniuk, amely kijelentés a frissen elfogadott törvény tükrében visszásan hat.
Nyitókép: Necati Savas/AFP
Hosszú távon Ukrajna és Oroszország is drágán meg fog fizetni a háború elhúzódásáért – mondja Ivan Krasztev. A bolgár politológus meglehetősen szkeptikus a tűzszünettel kapcsolatban. Budapesti előadása után beszélgettünk vele a kontinens és az átrendeződő világ jövőjéről.
„A hét elején Brüsszelben egyszer behúztuk a kéziféket” – emlékeztetett a kormányfő.
A politikai elemző szerint a portál magát védi.
Nem az összes tagállam áldozna fel mindent a háborúban álló ország kedvéért.
Úgy tűnik, itt valójában senki sem akar békét. Nem éri meg.
Autóroncsba tűzött izraeli zászló Ramat Ganban június 14-én, miután iráni válaszcsapás érte a közép-izraeli várost.
Az egészségügy megítélésén szeretnék változatni – mondja Kőnig Róbert, vagy ahogyan a legtöbben ismerik, Kőnig doki. A gyermeksebész miniszterelnöki biztosként segíti Orbán Viktor munkáját, s hamarosan műsora indul a Mandineren, ennek apropóján beszélgettünk.
A mi felelősségünk, hogy megértessük az utánunk jövőkkel, mekkora érték a függetlenségünk.
