Az izraeli biztonságpolitikai szakértő elmondta: ő már hosszú évek óta mondogatja, hogy erre a támadásra előbb-utóbb sor kerül. Interjú!
Izrael évek óta tartó figyelmeztetések és kisebb akciók után nagyszabású offenzívát indított Irán ellen, és csapást mért több nukleáris létesítményre, katonai objektumokra, rakétabázisokra és a katonai vezetés magas rangú tagjaira.
A Times of Israel beszámolója szerint Jeruzsálem közölte: „precíz, megelőző csapást” mért Iránra.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt: több órán át több hullámban izraeli csapásokról érkeztek jelentések Irán egész területéről, kezdve hajnali 3 óra körül egészen reggelig. Az IDF beszámolója szerint több mint 200 izraeli légierő repülőgép vett részt a csapásokban, és a vadászgépek több mint 330 bombát dobtak le mintegy 100 célpontra. A „Rising Lion” (Felkelő Oroszlán) nevű művelet célpontja Irán nukleáris programja volt.
„Elmondtam a biztonsági vezetésnek: nincs alternatívánk, gyorsan kell cselekednünk. Nem hagyhatjuk a következő generációra ezeket a fenyegetéseket. Ha nem cselekszünk most, akkor nem lesz következő generáció”
– mondta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök reggeli videóüzenetében.
Ezt is ajánljuk a témában
Az iráni atomlétesítmények lehettek a fő célpontok, az iráni Forradalmi Gárda feje halott, és napokon át tartó konfliktus jöhet. Elemzésünk!
A történésekkel kapcsolatban megkerestük Robert C. Castel izraeli biztonságpolitikai szakértőt, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadóját, aki lapunknak elmondta: ő már évek óta mondogatja, hogy ez meg fog történni, de sokan csak legyintgettek rá.
A konkrét támadással kapcsolatban elmondta: egy nagyon precíz akció történ, aminek két célpontja volt.
„Két fontos célpontja volt a támadásnak. A legfontosabb az Iránnak a nukleáris, az atomfegyver fejlesztő programja. Elsősorban azok a helyek, ahol különböző komponenseit fejlesztik az iráni atomfegyver-programnak. Ez volt az egyik célpontcsoport”
– osztotta meg a szakértő.
Másrészt Izrael célba vette az iráni katonai vezetést is.
„A másik célpontcsoport meg ennek az atomfegyver-programnak, ennek az iráni katonai apparátusnak az emberi része. Tehát láttuk, hogy az iráni vezérkar vezetőjét sikerült likivdálni, és még néhány magas rangú tisztviselőt. Vannak még sokan, akik valószínűleg megsérültek a támadásban, vagy meghaltak. Irán még nem igazolta ezeket a dolgokat, de lesznek még nevek, és lesz egy sor atomtudós, akiket likvidált most Izrael ebben a támadásban” – mondta Robert C. Castel.
A támadások konkrét eredményeire a szakértő szerint még várni kell: elemezni kell a műholdas felvételeket.
Az időzítéssel kapcsolatban Robert C. Castel elmondta: Izraelnek választania kellett aközött: engedi, hogy Iránnak atombombája legyen vagy nem engedni.
„Nemrég a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség húsz év után végre kimondta azt, hogy Irán nem tart be semmit a korlátozásokból és az atombomba felé fog kitörni. És a kérdés igen egyszerű. Az volt, hogy lesz-e Iránnak atombombája vagy nem lesz?”
Az iráni iszalmista rezsim már az 1979-es forradalom óta zászlójára tűzte Izrael elpusztítását. A szakértő elmondta: nem a két nép között van ellentét, hanem az iszlamista rezsim ideológiai alapon gyűlöli Izraelt.
„Ez egy ideológiai dolog. Magának az iráni népnek semmi baja Izraelllel. Most ezelőtt egy-két nappal ezelőtt az iráni sah unokája feleségül ment egy zsidó üzletmberhez” – mondta.
A nemzetközi sajtóban már kitört a pánik egy kiterjedő háborúval kapcsolatban. Mikor megkérdeztük a szakértőt mire lehet számítani, a következőt válaszolta:
„Izrael megveri Iránt és kész!”
A geopolitikai következményekkel kapcsolatban elmondta: az izraeli támadás egyik nagy nyertese Oroszország, annak ellenére, hogy Moszkva és Teherán szoros szövetséges.
„Látjuk, hogy az olajár emelkedik le. Ez nyilvánvalóan jó Oroszországnak.
Tehát mondjuk úgy, hogy Oroszországnak nem feltétlenül áll érdekében ezt a háborút itt és most leállítani. Pont az történt, amire az oroszoknak a legnagyobb szüksége van.
És ezután a háború után Irán valószínűleg még kitettebb lesz Oroszország felé, még inkább fog függeni Oroszországtól. Tehát én azt hiszem, hogy itt most per pillanat se Oroszország, se másnak nem áll érdekében ezt a háborút leállítani. Függetlenül attól, hogy mit mondanak a nyilvánosság előtt” – jelenetette ki.
Kivételként említette Kínát, amely energiája egy kis részét Iránból veszi.
Egy érdekességre is rámutatott az arab világ nyilvános és valódi reakciója közötti különbségről.
„Egyrészt Szaúd-Arábia nyilvánosan elítélte az izraeli támadást, ugyanakkor a szaúdi légtér fölött a szaúdiak lőnek le irán drónokat, amik Izraelt támadják. Meg kell érteni ezt a közel-keleti kettősséget is”
– mondta a szakértő.
Az Egyesült Államok több szenátora és képviselője is támogatóan nyilatkozott az izraeli csapásokkal kapcsolatban.
Robert C. Castel szerint engedélyt valószínűleg nem kért Izrael, mivel ha ezt megtenné, akkor az Egyesült Államoknak is felelősséget kéne vállalni.
„Valószínűleg olyan koordináció volt, hogy Izrael közölte, hogy ha ez és ez történne akkor megtámadnák Iránt. És Amerika erre nem mondja azt, hogy »ne támadjátok meg«, hanem azt mondja, hogy »tudomásul vettünk«, akkor nagyjából ez egyfajta engedély.
Tehát inkább feloldozást kérünk, mint áldást”
– mondta a biztonságpolitikai szakértő.
Ezt is ajánljuk a témában
Izrael csapást mért Iránra – az események villámgyorsan eszkalálódnak a Közel-Keleten. Nógrádi Györggyel elemezzük, mit jelent mindez a térség és a világ biztonságára nézve.
„Talán van egy második esélyük” – mondta Donald Trump.
A Hamasz vezetése a Hezbollah és Irán jóváhagyása nélkül kezdte el ezt a háborút.
Tucatnyi ballisztikus rakéta juthatott át az izraeli légvédelmen.
Megérkezett a válaszcsapás Irántól.
Az izraeli hadsereg hivatalosan is háborúnak nevezte az Irán ellen indított átfogó katonai támadást, amely során számos stratégiai célpont megsemmisült.
Amerikai tisztségviselők arról számoltak be, hogy Izrael partjainak közelébe vezényeltek két amerikai hadihajót arra az esetre, hogy szükség esetén rendelkezésre álljanak.
Gázába szeretnének vonulni a balosok, de ebből érdekes módon épp az arab országban nem kér senki.
„Talán van egy második esélyük” – mondta Donald Trump.
