Örményország 2012 augusztusában felfüggesztette diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, miután a kormány kiadta az azeri hatóságoknak a „baltás gyilkost”, Ramil Safarovot. Tíz év után enyhült a viszony, idén nyár végén pedig a nagykövetváltással újra megnyílnak a nagykövetségek Budapesten és Jerevánban. Ashot Smbatyant kérdeztük.
Diplomáciai szóbeszédek szerint 2022-től, amióta kinevezték Örményország grúziai nagykövetévé, Ön jelentős erőfeszítéseket tett az Örményország és Magyarország közötti kapcsolatok helyreállítására is. Ez igaz? Mi motiválta?
Igen, igaz. Megpróbáltam a magam szerény módján hozzájárulni a két ország közötti kapcsolatok helyreállításához. Diplomataként bizonyos vagyok abban, hogy a párbeszéd mindig hasznos tud lenni.
Magyarországon jelentős örmény közösség él, és van egy szimpátia is a két nép között. Milyen tényezőknek köszönhető, hogy ez a barátsági kapcsolat még a diplomáciai feszültségek ellenére is megmaradt?
Az örmény és magyar nép történelmi kapcsolatai elsősorban a keresztény és az egyetemes emberi értékeken alapulnak. Nem véletlen, hogy a magyar szabadságharc történetének lapjain a hősök között híres örmény parancsnokok neveit is megtaláljuk, ők fegyverrel a kezükben harcoltak és áldozták életüket a magyar szabadságért.
Magyarország azon kivételes államok közé tartozik, amely vállalja a területén élő nemzeti kisebbségek identitásának megőrzését.
E tekintetben hálásak vagyunk Magyarországnak a kisebbségi jogok biztosítása terén tanúsított kiváló példamutatásért, valamint az örmény autonóm önkormányzat iránti hozzáállásáért.
A kapcsolat a Ramil Safarov-ügy miatt romlott meg: a magyar bíróság életfogytiglanra ítélte az azeri gyilkost, aki 2004-ben Budapesten megölt egy örmény katonát, Magyarország azonban később kiadta őt Azerbajdzsán számára. Hogyan emlékszik vissza erre a döntésre, és milyen nyoma van ennek az örmények emlékezetében?
A legjobb választ ezekre a fájdalmas eseményekre egy magyar bíróság adta, amely életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte az azerbajdzsáni gyilkost, aki álmában megölt egy örmény tisztet. A gyilkos kiadatása érthető módon tiltakozáshullámot váltott ki az örmény közvéleményben, mivel ez a lépés aláásta az elkövetett bűncselekményért járó méltányos büntetés végrehajtását. Nem lenne valós állítás, ha azt mondanám, hogy teljesen túlléptünk ezen az ügyön érzelmileg, hogy magunk mögött hagytuk azt a sérelmet, amelyet Örményország számára a kiadatás okozott, de tele vagyok reménységgel, hogy a nemzeteink – miután hosszú történelmi utat tettek meg együtt – megtalálják az erőt és a bölcsességet ahhoz, hogy ezt a keserűséggel teli fejezetet lezárják.
Örményország akkor, 2012-ben úgy döntött, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal. Milyen tényezők járultak hozzá ahhoz, hogy tíz év után hajlandóak voltak újra felvenni a kapcsolatot?
A diplomácia az a kulcs, amely a kapcsolatok zárt ajtaját hivatott kinyitni. Segít abban, hogy akár fájdalmas témákról is beszéljünk, és egymást meghallgatva haladjunk előre.
Az örmény–magyar kapcsolatok jelentős lehetőségeket rejtenek magukban, bővítésre, elmélyítésre méltók,
és korunk kihívásai közepette különösen fontos, hogy az együttműködés és a párbeszéd előtt mindig nyitva maradjon az ajtó.
Éppen ezekben a napokban van két éve annak, hogy Ön mint Örményország magyarországi nagykövete és Sikó Anna Mária mint Magyarország örményországi nagykövete megkezdte diplomáciai munkáját, igaz, nem Jerevánban, illetve Budapesten, hanem a grúz fővárosban, Tbilisziben. Mi változott azóta? Milyen minőségűek jelenleg a két ország közötti kapcsolatok?
Elégedetten mondhatjuk, hogy a két ország diplomáciája által elvégzett munka meghozta a kívánt eredményt. Jól érzékelhető a kapcsolatok elmélyülése a politika, a gazdaság és a kultúra területein. E rövid időszak alatt mintegy tíz magas szintű kétoldalú látogatás valósult meg, számos kulturális és gazdasági jelentőségű rendezvény került megrendezésre, jelentősen megnőtt a turizmus, és decentralizált együttműködés alakult ki az örmény és magyar önkormányzatok között – a sort még lehetne folytatni.
Mindez nem lett volna lehetséges a két ország vezetésének határozott politikai akarata nélkül.
Ön Tbilisziből látja el magyarországi nagyköveti feladatait. Nyáron váltás lesz a poszton. Utódja szolgálati ideje alatt bizonyosan megnyílik majd az örmény nagykövetség Budapesten?
Örömmel tájékoztatom, hogy az Örmény Köztársaság és Magyarország kormányai kölcsönösen megadták már a hozzájárulásukat a rezidens nagykövetségek megnyitására Budapesten és Jerevánban. Az Örmény Köztársaság elnökének rendeletével kinevezik majd az Örmény Köztársaság új magyarországi rezidens nagykövetét is, aki hamarosan Budapestre érkezik, és ezzel megkezdődik a nagykövetség megnyitásának folyamata. Ez új lendületet fog adni az örmény-magyar kapcsolatok fejlődésének.
Örményország régi szövetségese Oroszország, de stratégiai kapcsolatnak érzi az Egyesült Államokkal kialakított jó viszonyát is. Hogyan jellemezné a két nagyhatalommal való kapcsolataikat?
Örményország nyitott az együttműködésre valamennyi nemzetközi partnerével,
külpolitikai kapcsolatait nem egy másik féllel fennálló viszonyának rovására építi.
Örményország tagja az Eurázsiai Gazdasági Uniónak (EAEU), és továbbra is szövetséges kapcsolatban áll Oroszországgal. Ugyanakkor az év elején Örményország és az Egyesült Államok stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, amely új szintre emelte az örmény–amerikai kapcsolatokat.
Idén februárban az örmény parlament elfogadott egy törvénytervezetet, amely az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat hivatalos megkezdését irányozza elő. Milyen körülmények vezettek ehhez a döntéshez?
Ezt a folyamatot az Örmény Köztársaság jogszabályai teszik lehetővé: polgári kezdeményezések parlamenti napirendre kerülhetnek, amennyiben elegendő számú állampolgár támogatja őket az aláírásával. Jelenleg az Örmény Köztársaság nem nyújtotta be az EU-csatlakozási kérelmét, és nem folytat más irányú tárgyalásokat.
A Kaukázus földrajzilag két háborús övezet, Ukrajna és Irán között helyezkedik el. Milyen geopolitikai következményei vannak ezeknek a háborúknak Örményország számára?
Az Ön által említett országok, ahol háborúk dúlnak, természetesen hatással vannak a mi régiónkra is, és mindannyian érzékeljük az instabilitás terjedésének veszélyét. A mai világ erős összekapcsolódásai miatt olyan helyzetek állnak elő, amelyekben minden kihívás globálissá válik, így a megoldások kidolgozása is közös erőfeszítéseket igényel. Ez igaz a mi régiónkra is, amelynek hosszú távú és fenntartható békére van szüksége. Mint ismeretes, az Örmény Köztársaság és Azerbajdzsán közötti békemegállapodás szövegéről már megállapodtak, és Örményország –békeprogramjához következetesen ragaszkodva – jelenleg diplomáciai erőfeszítéseket tesz a dokumentum aláírásának előmozdítására. Nemzetközi partnereink, és mindazok,
akik érdekeltek a fenntartható béke megteremtésében, hozzájárulhatnak azzal, hogy megpróbálják előmozdítani az Örményország és Azerbajdzsán közötti békemegállapodás aláírását.
A megállapodás aláírása újabb lépést jelentene a térségünkben fennálló instabilitási kockázatok kezelésében.
--
Fotó: Ficsor Márton
Ezt is ajánljuk a témában
Budapest és Jereván utóbbi hónapokban tapasztalt közeledéséről, az ukrajnai háborúról, és a konfliktusnak a posztszovjet térségbe tovagyűrűző hatásairól beszélgettünk Akopjan Nikogosszal, az Országgyűlés örmény nemzetiségi szószólójával.
A Közel-Kelet lángol, de Tiszáéknál stratégiai nyugalommal cserélődnek a királyok, a nők, és néha a hangnemek is.
Murád nem volt hódító szultán, a diplomáciát előnyben részesítette a háborúval szemben és valóban önszántából mondott le a trónról fia javára – tudjuk meg Ágoston Gábor történészprofesszortól.
Az ukrán elnök szerint Moszkva nemcsak a háború befejezésére nem mutat hajlandóságot, de egyre kegyetlenebb módszerekhez nyúl.
1980-as óta most először került sor magas szintű állami vezetői látogatásra a két ország között.
A védelemért felelős uniós biztos Hágában kijelentette, „a diplomáciai megoldásokkal, bármennyire is támogatandók, nem fogunk békét elérni”.
Felrobbant a Kossuth rádió: Orbán Viktor bedobta az igazságbombát Budapestről.
2026 végéig az 1000 fő alatti településeken is elérhető lesz mindenki számára minimum egy bankautomata.
Böndör Márton elképesztő egyéni csúcsát hozta az Eb első napja.
