Orosz fegyverek mondtak csődöt.
Irán légvédelmi infrastruktúrája a vártnál sokkal gyengébben teljesített a június 13-a óta tartó katonai konfliktus során – mutat rá a Telegraph cikke. A lap megjegyzi, hogy az Oroszország által biztosított rendszerek nem várt csődje komoly fejtörést okozhat Moszkvának, és köze lehet ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök már hajlandónak mutatkozik személyesen is tárgyalni ukrán kollégájával, illetve a közel-keleti helyzet kapcsán a diplomáciai megoldás fontosságát hangsúlyozza.
Ezt is ajánljuk a témában
Meg kell találni a megállapodás lehetőségét a Közel-Keleten, és biztosítani mind Irán, mind Izrael érdekeit – jelentette ki Putyin. Azt is mondta, kész találkozni Zelenszkijjel, de szerinte kérdéses, hogy legitim-e a hatalma.
Az elemzés szerint az izraeli katonai akciók kombinált taktikával – földi szabotázs, ballisztikus rakéták, és mintegy 200 harci gép (F‑35, F‑16, F‑15) bevetésével – a vártnál sokkal gyorsabban és hatékonyabban semlegesítette Irán légvédelmi infrastruktúráját.
A hadművelet legfontosabb tanulsága eddig, hogy
Irán orosz S‑300-as és S-400-as rendszerei teljesen hatástalannak bizonyultak az izraeli légierővel szemben.
Francis Tusa független biztonságpolitikai szakértő ezt így kommentálta:
Izrael lényegében teljes légi fölényt élvez, Iránnak semmilyen eszköze nincs arra, hogy megállítsa, amit a levegőből végre akarnak hajtani.”
Tusa szerint hasonló mértékű légi fölény utoljára a hatnapos háború során fordult elő 1967-ben, Izrael javára, illetve 1944-45-ben a Harmadik Birodalmat térdre kényszerítő szövetségesek élveztek még hasonlót Németország felett.
Az orosz védelmi rendszerek gyenge teljesítménye újra felveti a kérdést, hogy valójában mennyire hatékonyak tulajdonképpen az orosz légvédelmi fegyverek?
A Financial Times szerint Izrael eddig három S-300-as rakétaállást semmisített meg, egy negyediket pedig sikerült komolyan megrongálni a zsidó állam gépeinek.
Oroszország 2016-ban adta át a technológiát Teheránnak, akik magas stratégiai értékkel bíró célpontokat védelmére állították rendszerbe a rakétákat. A fixen telepített rendszerek mellett egy S-300-as mobil egység az iráni állam legfőbb vezetőjének állandó kíséretét is képezte.
A Financial Times arra is kitért, hogy az orosz védelmi technológia az orosz-ukrán konfliktusban sem nyújtott lélegzetelállító teljesítményt a legmodernebb nyugati támadórakétákkal szemben.
A Telegraph összeállításában Justin Crump, a Sibylline tanácsadó cég alapítója és korábbi brit tábornok arra világított rá, hogy az orosz rendszerek gyengesége nemcsak katonapolitikai válságot jelent Moszkva számára, hanem
komoly ütőkártyát adhat Kínának: más országok inkább kínai légvédelmi rendszereket vásárolhatnak a jövőben.
Főleg annak tükrében, hogy a kínai hadiipar a legutóbbi India és Pakisztán közötti konfliktusban már a nyugati technológia ellen is bizonyított. Igaz akkor támadóképességeit csillogtatta meg.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikaiak lázasan monitorozzák a vezető kínai vadászgép – nyugati riválissal szembeni – teljesítményét.
A szakértő a drónok szerepét is kiemelte a hatékony csapásmérés kapcsán:
A hagyományos légvédelmi rendszereket bárki ki tudja iktatni, akinek van a közelben egy drónja, amit belevezethet az indítóállás radarjába, vagy a kezelőfülkébe."
Ugyanakkor feltette a kérdést:
Vajon a NATO készen áll egy ilyen jellegű váltásra?"
Francis Tusa pedig rámutatott, hogy a korábbi légi hadműveletek sokkal alacsonyabb intenzitásúak voltak, mint amit most Izraelnek sikerült a drónok és a hagyományos eszközök kombinálásával véghez vinnie.
Szerinte ugyanakkor, aki egy hasonló műveletbe vág bele, annak
az elejétől a végéig padlóig kell nyomnia a gázt".
Az elemzés szerint Oroszországnak újra kell értékelnie a jelenlegi helyzetét az iráni történések függvényében, Izrael pedig pár nap alatt a feje tetejére állította a modern légi hadviselést.
***
Fotó: Vyacheslav Prokofiev / POOL / AFP
A külgazdasági és külügyminiszter rendkívül fontos hírről tájékoztatott.
A republikánusok sem lépnének át egy bizonyos határt.
Ha nem sikerül a manőver, megint az európai polgárok fizethetnek rá.
Az Izraelben élő egyetemista elmondta: az izraeliek már harcedzettek, a rakétázás közepette is folytatják az életet, de a külföldieket megrázták az események: akik csak tudják Jordánián át elhagyják az országot.
2026-ra tolták.
Washington beavatkozása az izraeli-iráni háborúba kockázatos lenne.
Dömötör Csaba szerint semmitől sem riadnak vissza Brüsszelben, hogy véghez vigyék Ukrajna EU-csatlakozását.
Menczer Tamás szerint „a Pride egy fesztivál, egy bizonyos szexuális közösség fesztiválja, amely nem való olyan helyre, ahol gyerekek láthatják”.
