A terv egyre komolyabban és egyre többször merül fel Brüsszelben, a következményei ugyanakkor végzetesek is lehetnek.
A hatékony és sikeres Európai Unió érdekében csökkenteni kell azon döntések számát, amelyekhez egyhangúság szükséges – ezt nyilatkozta a héten az egyik Uniós biztos a brüsszeli döntéshozatalról. Ez a megszólalás is jól mutatja, hogy
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar államháztartási hiány sehol sincs az EU-s átlaghoz képest, és hazánk kevésbé szennyezi Földanyát, mint az EU27 átlaga – tudhatjuk meg az Európai Bizottságtól. Varga Mátyás Zsolt írása.
az uniós bürokratáknak egyre konkrétabb elképzeléseik vannak arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne a legtöbb ügyben az egyhangú döntéshozatalról a többségire átállni.
Ők onnan, a brüsszeli perspektívából azt látják a saját terveik mögött, hogy ezzel lehetne gördülékenyebbé tenni az ügyek intézését és elérni azt, hogy akkor is megszülethessenek bizonyos döntések, ha azokat nem támogatja az összes tagállam.
A hatalmi logika szempontjából ez az elképzelés teljesen érthető, ugyanakkor ez éppen az Európai Unió lényegét ásná alá.
Merthogy miről is van szó tulajdonképpen? Az egyhangú döntések számának csökkentése valójában azt jelentené, hogy ezekben az ügyekben megfosztanák a tagállamokat a vétó lehetőségétől. Annak idején, amikor az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusát megalkották, még figyeltek arra, hogy minden tagállam akarata érvényesülhessen és csak olyan döntések születhessenek, amelyeket mindegyik ország támogatni tud.
Éppen ezért alakult ki az a gyakorlat, hogy a legfontosabb ügyekben minden tagállam egyetértése szükséges a közös álláspont kialakításához. Az alapító atyák tűpontosan látták, hogy ez kell ahhoz, hogy az Unió alapjait adó, nélkülözhetetlen egység hosszú távon is fenntartható legyen.
Persze a folyamatos bővítések során az egyhangú döntések meghozatala egyre nehezebb lett, de éppen ez volt, ami garanciát adhatott a tagállamoknak a brüsszeli hatalmi központ túlterjeszkedésével szemben és ma is ez az az eszköz, amely gátat tud szabni a szuperállam kialakulásának és a döntések brüsszeli kézbe vételének.
Nyitókép forrása: AFP
Egy évtizede figyelmeztettünk: ha nem védjük meg a külső határainkat, aligha lesz visszaút.
Tíz éve kezdték el építeni a déli határzárat, amely mai napig szálka az Európai Unió szemében.
Komoly veszélyre figyelmeztetett az Európai Bizottság elnöke.
„Nincs tervünk Orbánra” – vallotta be Marta Kos, aki 2030-ig az Európai Unióban szeretné látni Ukrajnát.
„Időszerű” – mondta Ukrajna uniós csatlakozásáról az egyik szimpatizáns.
„Mi időben szóltunk, megmondtuk, mit kellett volna csinálni” – fogalmazott a miniszter.
Trump titokzatos hétfői bejelentését egy magas szintű látogatás előzi meg, amely újabb fordulatot hozhat az amerikai külpolitikában.
Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is jelent a kulturális kereszténység, és mennyien vannak a kultúrkeresztények. Az eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két szerzőjével.
