Pakisztán nem maradt adós a válasszal, brutális leszámolás jött

Egy tucat embert meghalt és 57-en megsérültek.

Ez a szer, amit eredetileg macskák és kutyák altatására fejlesztettek ki, ma már tömegével szed emberi áldozatokat a nagyvárosok utcáin.
„És a legijesztőbb? Nem lehet ellene használni a korábbi »csodaszert«, a naloxont sem.
Úgy tűnik, ma már a fentanil nem elég erős a szerhasználók körében. Nem, nem elírás: a
fentanil, az a szer, amely ezerszer erősebb a morfiumnál, már »nem üt akkorát« a
túladagolásban fürdő amerikai fogyasztónak. Így került a képletbe először a xilazin – az ún.
»tranq« –, majd most már egyre gyakrabban a medetomidin. Ez utóbbi egy alfa-2 adrenerg
agonista, amit állatorvosok használnak – állatoknál. Embernél viszont mély szedációt,
lelassult szívverést, légzési elégtelenséget és sok esetben halált okoz.
A kutatások szerint a fentanilhoz keverve most már egyre többször ezt a szert találják a
laboratóriumokban bevizsgáláskor. A korábbi »tranq«, azaz a xilazin ideje lejárt – a dílerek és
a vegyészek a medetomidint preferálják, mert hosszabb ideig tartó hatást biztosít, miközben
a tudat teljes kiiktatásával jár. A »járni sem tud, de legalább nem hal meg rögtön« elv
mentén.
A kémiai pokol új bugyra nem maradt lokális. Philadelphiában a vizsgált minták 72%-ában
már medetomidint is találtak. Pittsburgh, Chicago, San Francisco – ugyanaz a minta. A
legnagyobb amerikai városok droghasználó populációja ma már olyan szert visz be, amelyre
nincs ellenanyag. És nem csak a túladagolás kezelése lehetetlen: a medetomidin elvonása is
súlyosabb, mint bármi, amit korábban az orvosok láttak. Izgatottság, hallucináció, extrém
vérnyomás- és pulzuskiugrás, kontrollálhatatlan hányás – miközben a klasszikus opioid-
elvonásra használt szerek (buprenorfin, metadon) itt teljesen hatástalanok.
A Lancet Regional Health Americas friss tanulmánya szerint az amerikai egészségügyi
rendszer nincs felkészülve erre. Sem protokoll, sem tesztcsík, sem antidotum. A
frontvonalban dolgozó mentősök, kórházi orvosok tehetetlenek.
Az Egyesült Államok politikai osztálya látszólag tanácstalan. A demokraták kormányzása alatt
a határvédelem lazítása, a drogkartellek ellenőrizetlen terjeszkedése, és a
»szenvedélybetegeket ne kriminalizáljuk« mantra határozta meg az elmúlt éveket. Ennek
köszönhetően az illegális szerek szinte akadálytalanul áramlanak Mexikóból, Kínából és
laboratóriumokból – immár nemcsak por formájában, hanem kész koktélokként.
A republikánus oldal ugyan próbálkozik »keményebb fellépéssel” – több börtön, kevesebb
tűcsere –, de az évtizedes krízis rendszerszintű választ igényelne. Kérdés, van-e még politikai
akarat, vagy csupán gazdasági érdek az egészségügyi ipar szintjén, hogy fenntartsák a
függőségből élő »kezelési rendszert«.
Egyelőre Európa még messze van ettől az állapottól – de a kísértés megvan. A Balkánon,
Hollandiában, sőt már Ausztriában is jelentettek xilazinnal kevert heroineseteket. A
nemzetközi drogpiac nem ismer határokat. És ahogy a globális trendek haladnak, úgy
kerülhetnek nálunk is porcióba olyan szerek, amelyeket eddig kizárólag állatorvosi
rendelőkben láttunk.
A magyar döntéshozóknak, egészségügyi szakembereknek és hatóságoknak már mostérdemes lenne figyelniük. A medetomidin esete nem egyszerűen újabb drogkrízis: ez mármaga a civilizációs összeomlás biokémiai előjátéka. Amikor már nem az élvezet, hanem ateljes tudatmegvonás válik céllá, ott már régen nem csak a szerhasználó beteg – hanemmaga a társadalom is.”
Nyitókép: Pixabay